Halasi Péter búcsút int a Vác FC-nek

A Vác FC 31 éves kapusa, Halasi Péter öt és fél év után eligazol csapatunktól és az NB II-ben szereplő Tiszakécskei LC játékosa lesz – jelentette be hivatalos honlapján a Vác FC.

Nem sűrűn fordul elő, hogy egy nem saját nevelésű játékos hosszú éveket töltsön el egy adott csapatban. Halasi Péterrel mégis ez történt meg, a 31 éves kapus nem kevesebb, mint öt és fél esztendőt töltött el a Vác FC-ben, így gyakorlatilag már „tiszteletbeli” vácinak tekinthető! A hosszú váci időszak azonban véget ért a napokban, mivel kapusunk az NB II-es Tiszakécskei LC együtteséhez szerződött, amely egy nagy lehetőség számára, hiszen így ismét a másodosztályban védhet.

Az átigazolás egy hosszabb tárgyalássorozat után mostanra véglegesedett, de annyit elárulhatunk, hogy klubunk, a Vác FC sem járt rosszul, mivel a kécskeiek kivásárolták szerződéséből Halasit, akinek a nyárig szóló kontraktusa volt a Váccal.

„Hala” 2016 nyarán érkezett városunkba a Soproni VSE-től. Megjárta csapatunkkal évekig az NB II-t, illetve az utóbbi másfél évben az NB III-at is, és szinte végig alapembernek számított. Az eltelt időszak során 113 NB II-es, 57 NB III-as és 6 Magyar Kupa-mérkőzésen szerepelt váci mezben, összesen tehát 176 alkalommal lépett pályára a Vác futballistájaként. Nem felejthető az sem, hogy 2019 nyarán, a tulajdonosváltás idején kialakult nehéz helyzetben ő volt az egyetlen játékos, aki kitartott klubunk mellett és Vácott maradt! Erről és a kapus legszebb emlékeiről beszélgettek el vele a klub honlapján.

„Igen, 2016 nyarán érkeztem Sopronból – emlékezett vissza a kezdetekre a búcsúinterjúban „Hala”. – Orbán Levente akkori ügyvezető keresett meg azzal, hogy szeretné, ha a Vác FC kapuját védeném. Sikerült megállapodnunk, így a klubhoz szerződtem. Azóta nagyon sok jó és – hogy őszinte legyek – néhány kevésbé kellemes dolog is történt az ittlétem során, de az biztos, hogy mindig szívesen fogok visszaemlékezni a Vácott eltöltött időszakra!

A legjobb meccseim váci mezben? Először egy Békéscsaba elleni, idegenbeli meccsre emlékszem az NB II-ben 2020 februárjából, amikor már Burzi Attila volt a vezetőedző. Az első percben tizenegyest védtem, majd a mérkőzés hátralévő részében is sikerült több nagy védéssel hozzájárulnom a 0–0-ás végeredményhez és a pontszerzéshez. Aztán a másik, az egy egészen friss emlék: az előző bajnokságban, 2021 áprilisában a Dabas-Gyón otthonában nyertünk 2–1-re úgy, hogy a 88. percben tizenegyest ítéltek ellenünk, de én a rúgás pillanatában középen maradtam és mivel a dabasi játékos középre rúgta a labdát, meg tudtam fogni a lövést, ez a védés pedig három pontot jelentett.

Visszagondolva, a 2019-es nyári események egy rendkívül nehéz és hosszú korszak végét jelentették; ekkor vették át Belák Gyuláék az irányítást a felnőtt futballban, és ahogy mindenki, úgy én is nézelődtem más lehetőségek után. De végülis nem volt nehéz egymás kezébe csapni a folytatást illetően, mert akkor már 3 évet lehúztam a klubnál, megszerettem a várost és jól éreztem magam a környéken. Mostantól azonban egy osztállyal feljebb mutathatom meg ismét, hogy mire vagyok képes. Nagyjából december közepén csörgött először a telefonom, idősebb Nyilas Elek szakmai igazgató hívott Tiszakécskéről, hogy ha lehetőség nyílik rá, akkor szeretne a csapatában látni. Számomra nem volt kérdés a válasz, még úgy sem, hogy az NB II-es tabella utolsó helyén telel a csapat, mert tudom, hogy sokkal több van ebben a társaságban. Köszönöm a váci klubvezetés hozzáállását az átigazolási procedúrához és további sok sikert kívánok a srácoknak, a szurkolóknak és az edzői stábnak” – búcsúzott az itt töltött ideje alatt közönség kedvenccé előrelépő játékos.

A vezetőség már dolgozik azon, hogy Halasi Péter helyére megfelelő szintű kapust szerződtessen. Amint konkrétumokról tudunk beszámolni, természetesen megtesszük. (Forrás: vacfc.com) ♦