Mit is ünneplünk vízkereszt napján?

A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, azaz Jézus Krisztus megjelenését. Ezzel pedig megkezdődik a télbúcsúztató karneváli időszak: ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást. De a világi vonulatok mellett mit érdemes még tudni az egyik legnagyobb keresztény ünnep kapcsán?

Vízkereszt a karácsonyi időszak zárónapja: hagyományosan ma kell lebontani a karácsonyfát, valamint mától lehet újból lakodalmat és hangos vigasságot tartani. A katolikus egyházban ez az ünnepkör talán az év legkiemelkedőbb periódusa, ami az ünnepet megelőző előkészületi időből és Jézus Krisztus születésének a megünnepléséből áll. Jelenleg advent első vasárnapjától a vízkereszt utáni vasárnapig tart. Ezt követően érnek véget a csendes elmélyülés hetei és kezdődik meg a farsang, vagyis a mulatozás időszaka. Ezek a legalapvetőbb információk, amivel legtöbbünk tisztában is van. De vallásos szemszögből nézve mégis mit hordoz mindez magában? Három eseményre emlékezünk ilyenkor: Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban, a napkeleti bölcsek imádására és Jézus első csodájára, melyet a kánai menyegzőn mutatott be.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Csökken az ekho, devizában is fizethető a társasági adó

Jézus megkeresztelkedése

Maga a magyar vízkereszt elnevezés is a víz e napon szokásos megszenteléséből, megkereszteléséből ered, ami Jézus megkeresztelésére utal. A régi időkben a templomban ilyenkor megszentelt vízből minden család vitt haza, ami – ha igazi pap szentelte – nem „romlott meg”, és egész évre be kellett osztani. Ha például nagyon tartottak a rontástól, szentelt vízzel hintették be a szoba vagy az istálló négy sarkát, az újszülött bölcsőjét, a borjút, lovat születése után.

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe, Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek (háromkirályok) látogatása került előtérbe.

A háromkirályok ünnepe

Keleten Jézus keresztsége maradt a fókuszban, nyugaton azonban amellett, hogy a vízszentelés szertartása is megmaradt, inkább a napkeleti bölcsek látogatása került előterébe. Ebből származik január 6. másik, hagyományos magyar neve: háromkirályok. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Már minden elővárosi vonalon üzemelnek az új jegykiadó automaták

A bölcsek a pogányokat, azaz a nem zsidókat képviselik, Jézus előtti tisztelgésük pedig azt jelenti, Isten már nemcsak a kiválasztott nép, hanem a „pogányok” vagyis az egész emberiség előtt megmutatta önmagát emberré válásában. Ez az alkalom megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét.

Jézus első csodájára való emlékezés

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1). A házszentelés szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.

Vízkeresztkor a 15. századtól kialakult szokás szerint így házszenteléseket tartanak. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint ekkor az ajtófélfára felírják az évszámot és a latin áldásformula kezdőbetűit: CMB, ami latinul annyit jelen: Christus mansionem benedicat (Krisztus áldja meg e házat).

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Már minden elővárosi vonalon üzemelnek az új jegykiadó automaták

Ahol ma ünneplik a karácsonyt

A keleti és a nyugati keresztény egyházak hagyományai közötti különbségekhez tartozik, hogy több millió ortodox katolikus hívő ember számára január 6 és 7 jelenti a karácsonyt. Majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt, már a szilveszteren is túl vannak, ma legalább 471,85 millióan élnek olyan államban, ahol csak most kerül sor az év egyik legszentebb napjára.

Tizenöt olyan államot sorolhatunk fel, ahol a népesség többsége ma ünnepli Jézus születését. Ilyen: Egyiptom, Etiópia, Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország, Bulgária, Románia, Moldova, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Görögország, és Ciprus.

A nyugati és a keleti keresztények naptárai közötti eltérés oka, hogy a pravoszlávoknál a mai napig a julián naptár van életben: nem vették ugyanis figyelembe XIII. Gergely pápa 1582-ben bevezetett naptárreformját. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments