Beer Miklós: „Az egyháznak nem az a dolga, hogy élvezze az állam támogatását, pátyolgatását”

Egy órás nagyinterjút készített a Partizán stábja Beer Miklóssal a katolikus egyház magyarországi helyzetéről. A beszélgetés során a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke többek között a hazai klérus elmúlt évtizedekben elkövetett hibáiról beszélt, valamint kitért papság mai nehézségeire is.

Az én Magyarországom címet viselő sorozatának keretein belül a Partizán youtube csatorna ez alkalommal Beer Miklóst hívta el vendégnek, hogy a kormánynak a vallásos életre gyakorolt hatásáról, illetve a magyarországi papságnak a felelősségvállalásáról kérdezze. De mindenekelőtt a választási hétre időzített interjút azzal kezdte meg a műsort vezető Gulyás Márton, hogy megkérte a lelkipásztort mondja el, ő hogyan látja a kampányidőszakot, illetve ezt az egész társadalmi-politikai eseményt.

„Ez az elvadult kampány nagyon távol áll tőlem. Úgy szeretném, ha egyszer egy olyan világra ébrednék, ahol az emberek tisztelik és nem bántják egymást. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy tisztul egy kicsit a világ. Talán ez a borzalmas háború felébreszt bennünket, ha már a járvány ezt nem tette meg sajnos. […] Ha ezt egy kicsit végig gondoljuk, a veszekedő és egymást bántó megnyilatkozások azok ide vezetnek.”

Nem mulasztotta-e el az egyház, hogy az élére álljon a gyászmunka elvégzésének a pandémia időszakában?

„Magam is megdöbbentem attól, hogy amikor egy gyászhírt hallottam, én el tudtam menni egy családhoz beszélgetni a temetési szertartás előtt vagy után, de a papjaink a leterheltség miatt erre képtelenek voltak. De talán nem is jut az eszükbe. Pedig ez egy nagyon fontos feladatuk lenne.”

Magyarországon egy nagyon furcsa apolitikusság és kettősség jellemzi a katolikus egyházat. Miközben a felszínen azt kommunikálja magáról, hogy nincsen politikai preferenciája és nem is kíván beleszólni a politika alakulásába, aközben nyilvánvalóan haszonélvezője a jelenlegi kurzusnak és azoknak a közpénzeknek, amelyeket kifejezetten oktatásra, szociális vagy akármilyen tevékenységre megítél neki a kormányzat. Miért van ez a furcsa kettősség?

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Drága mulatság lehet: kamerákkal figyelik meg a szelektív szigeteket

„Van egy nagyon vad példám: ha a forrásban lévő vízbe beledobnak egy békát, az azzal a lendülettel már ki is ugrik. De ha egy langyos vízbe teszik bele, ott jól érzi magát és nem is veszi észre, amikor már forr a víz. Én ezt a hasonlatot szoktam alkalmazni a mi mai egyházi helyzetünkre. Nagyon jól éreztük magunkat. Lassan-lassan tudomásul vettük, hogy a kormány preferálja a jelenlétünket és mind a mai napig látjuk, hogy anyagilag nagyon nagy támogatást kapunk. Szinte már arra is kapunk pénzt, amit nem kérünk. Ez pedig elaltatott bennünket. Az egyháznak nem az a dolga, hogy élvezze az állam támogatását, pátyolgatását.

Miért nem merte megtörni a csendet?

„Egy rosszul értelmezett lojalitás miatt. Én csak így tudom értelmezni. […] Amikor túlságosan sok anyagi támogatást kapott az egyházunk, akkor csak bólogattunk, megköszöntük és mosolyogtunk.”

Mi az oka ennek a szélsőségesen depolitizált attitűdnek, ami azt is gátolja, hogy az egyház a saját hitelveinek a földi életben érvényt tudjon szerezni?

„Ha visszamegyünk a Rendszerváltás idejére: nem voltunk felkészülve, nem tanultuk meg azt a viselkedési kultúrát, amit egy független országban kellene az egyháznak betölteni. A kommunista diktatúra évei alatt nem szólalhattunk meg és váratlanul ért bennünket a Rendszerváltás. Nem tanultuk meg, hogy az egyháznak függetleníteni kell magát a mindenkori kormányzattól, de kötelessége, prófétai küldetése, hogy megszólaljon.”

Kimondható, hogy Magyarországon nincs olyan számú katolikus hívő ember, akik anyagilag képesek lennének az államtól való függetlenségét garantálni az egyháznak?

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Újabb szakaszához érkezett a Vác Városi Strand és Uszoda felújítása

„Leszoktak erről. Talán még nem mondanám azt, hogy már annyira elfogytak a hívek, hogy ne tudnák eltartani a papjaikat. De a templomba járók csak egy egészen kis töredéke támogatja anyagilag az egyházat. Megnyugodnak, hogy az állam ezt úgyis megteszi helyettük. Örülnek, hogy szépen tataroztatva lett a templom és nekik már semmi dolguk nincs.”

Mit gondol a papok társtalanságának és kiégésének a kérdésköréről?

„A legnagyobb problémát abban látom, hogy nem beszélünk őszintén ezekről. Mialatt váci püspök voltam az egyházmegye papságának a létszáma egynegyedével csökkent. 200-al kezdtük 2003-ban de, amikor nyugdíjba mentem már nem volt 150 lelkészünk. Nincs utánpótlásunk. Ebből az következik, hogy az egyházközségek bár ugyanúgy igényelnék a papot, mint korábban, de erre nincs lehetőség. Csak összevonni tudunk plébániákat és 4-5 falut kap egyszerre egy pap. Ez tényleg nagy kiszolgáltatottság. A kiégésnek és elmagányosodásnak a nagyon nagy veszélye ez. […] A kötelező papi nőtlenség kérdéséről is olyan jó lenne őszintén beszélni. Én úgy szoktam feltenni a kérdést, hogy valóban ez a szép hagyomány a fontos vagy a közösségeinknek az élete?”

Meddig tartható fenn az, hogy fontos alapidentitás eleme a kormányzatnak a keresztény-konzervatívság, miközben a kereszténységet csak nagyon szelektív módon gyakorolják?

„Én azt szoktam mondani, hogy felhígult ez a fogalom. […] Néha hallok olyan megfogalmazást, hogy keresztény kultúrörökség. De ezt világosan el kellene különíteni a hitben élő embernek a Krisztust követő magatartásától. Még annak idején, amikor főiskolákon tanítottam egy olyan megkülönböztetést olvastam, hogy: felhasznált vallás vagy megélt hit. Azt gondolom jó lenne ezt most is végig gondolni. A megélt hit az egészen más, hiszen az nem harsány, nem provokatív és főleg nem kirekesztő. […] A valóság az nem az, hogy mi keresztény Magyarország vagyunk. Sokszor előhozom, hogy vannak nekem zsidó vagy most már muszlim, illetve nem hívő barátaim is. Ők is magyar állampolgárok. Mi alapján mondjuk mi az ő nevükben is, hogy ez keresztény Magyarország?”

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Negyven éves távhő vezeték cseréjét végzik, éjjel is dolgozni fognak

Az elmúlt 12 év kormányzati tevékenysége ártott vagy használt a kereszténység hazai megítélésének?

„Kontra produktív. A beszélgetéseim során tapasztalom azt, hogy azt mondják, ha ez a kereszténység, akkor ebből nem kérünk. […] Örülök neki, hogy szépek a templomaink. De, amikor be-be nézek a szentmisékre, nagyon lehangoló az, hogy egyre kevesebben vannak benn.”

A kormányzattal szemben rendszeresen visszatérő vád az, hogy tagjai olyan típusú luxus életmódot folytatnak, amik egyrészt nem indokolhatóak a jogosan szerzett bevételeik alapján, másrészt olyan mértékben irányították át a közforrásokat magán érdekek körébe, ami példa nélküli a Rendszerváltás utáni Magyarországon. Ez ügyben lenne-e tennivalója a katolikus egyháznak?

„Nagyon fontos lenne erről is világosan beszélni. Ami engem megdöbbent, hogy a társadalom nagy része tudomásul veszi azt, hogy szemérmetlenül meggazdagodnak emberek. Az egyházainknak nagy felelőssége lenne a tiszta közélet. Amikor a Szentírást hirdetjük, felolvassuk, az is határozottan elítéli, visszautasítja a csalást, a jogtalan haszonszerzést.”

Mennyiben farizeus a magyar kormány?

„Maradjunk annyiban, hogy az politikai kereszténység, amit ők képviselnek. Egy-két kivételtől eltekintve ez nem egy megélt hitű keresztény magatartás. A kormánynak nem lenne kötelessége az ilyen vallási elköteleződés. Minden állampolgárnak a meggyőződését tiszteletben kell tartani.” ♦

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments