Nem mindennapi jelenetet rögzített egy térfigyelő kamera a mexikói Chihuahua államának egyik városában, Cuauhtémocban. A videón azt látni, ahogy egy nagy csapat madár gyakorlatilag a földre (és a háztetőre) zuhan, majd hirtelen egy részük felemelkedik onnan, egy részük a földön marad. A képen a ház mögött nem fa, hanem a zuhanó madárraj látható.
Február 7-én történt, majd miután a felvétel kikerült az internetre, azonnal be is indult a találgatás, hogy mi történhetett. Volt, aki szerint a légtéri elektromos tevékenység tehet a madáresőről, más úgy vélte, egy láthatatlan űrhajóval ütközött a csapat, de olyan is akadt, aki szerint áramütést szenvedhettek.
Az amerikai Cornell Lab egyik ornitológusa, Kevin J. McGowan ezeknél jóval prózaibb magyarázatot adott arra, hogy mi történt. A szakember szerint a raj valószínűleg egy ragadozó madár elől próbált meg elmenekülni. A nagy csapatok ugyanis képesek gyors manővereket végezni úgy, hogy közben nem bontják meg az alakzatot. Ilyenkor minden madár a mellette álló mozgását igyekszik lekövetni. McGowan szerint ugyanakkor előfordul, hogy a madarak rosszul mérik fel a sebességüket vagy a távolságukat, ezért az egész jelenet olyan, mintha lezuhantak volna az égből. Olvashattuk a fenti sorokat a HVG hírportálján.
Magam is madarakkal foglalkozom munkám során, ezért elgondolkodtam a magyarázaton, ami logikusnak tűnik, de az ornitológus szerintem téved abban, hogy a madárrajok együtt maradnak és soraikat zárva közösen cselekszenek, ha a ragadozó madár fenyegeti őket. Megfigyeléseim szerint általában nem úgy reagálnak a ragadozó madarak lecsapására, hogy mindenki egyszerre, alakzatot tartva menekül (sőt, egyáltalán nem zuhanórepülésben együtt a föld felé), hanem az életben maradási ösztöneiknek engedve, mindenki pánikszerűen más és más irányba menekül, ezzel összezavarják a ragadozót, illetve lecsökkentik a zsákmányejtés esélyét. Érezvén, hogy a ragadozó csupán egy személyben, egy irányban tud lecsapni, így megnövekednek a menekülés lehetőségei. Vagyis az egymástól csak pár centire zuhatagszerűen a földhöz csapódó madarak lehullása menekülés közben nem valószínű.
A képsorok szerint (ami a honlapon megtekinthető) minden madárra ugyanazon erő hatott, amit a raj egyik tagja sem tudott megváltoztatni, ezért maradtak együtt még földközelben is. Sőt, sokan közülük a földön ültek pillanatokig, ami azt jelenti, hogy nem is akartak tovább menekülni. Ez a vélelmezett ragadozó madár miatt nem így történt volna. Ezért a megoldást nem egy zsákmányt ejtő ragadozó madárban, hanem inkább egy reális természeti jelenségben kell keresnünk.
1971-ben a fentiekhez hasonló természeti jelenségbe keveredett, az az IL-18 típusú MALÉV repülőgép, ami Koppenhága repterére szeretett volna leszállni a tenger felől. A gép pilótája Szentpéteri Dezső – az akkor legtapasztaltabb magyar pilóta vezette – megérezte a hirtelen drasztikusan a föld (vagyis a tenger) felé nyomó légáramlást, de a leszállás miatti kis magasság, az alacsony sebesség, és a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő nem volt elegendő a repülőgép megfelelő mértékű gyorsításához és a gép a repülőtérhez közel a tengerbe csapódott. A katasztrófát 3 utas élte túl (akik időben kiestek a gépből és a roncsokba tudtak kapaszkodni). A mellékelt grafika a repülőgép katasztrófát mutatja be.
A szerencsétlenség után mindenki a jelenség megfejtésével kezdett foglalkozni, mert találkoztak már olyan légáramlásokkal, amik a gépeket a föld felé tolják, de ennyire agresszív és hirtelen a semmiből való megjelenése ismeretlen volt a meteorológusok számára. Kiderítették, hogy a repülőgép az addig ismeretlen meteorológiai jelenségbe, „microburst”-be, magyarul légzuhatag (nagy erejű, kis kiterjedtségű leáramló légáramlás) – került. Ma már külön időjárásfigyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a microburstből eredő jelenség kialakulásának lehetőségét, jelenlétét.
Belegondolva abba, hogy akkor a MALÉV legnagyobb négymotoros repülőgépét a légmozgásokból eredő erő pillanatokon belül a tengerhez csapta, akkor egy többszáz madárból álló rajjal, aminek egyedei kicsik, könnyen földközelbe kerülhetnek egy ilyen, vagy hasonló meteorológiai jelenség következtében, ami a képsorok alapján ragadozómadarak jelenléte nélkül is megtörténhetett.
A térségünkben még nem találkoztunk hasonló eseménnyel, bár a Naszály körüli légmozgások okozhatnak meglepetéseket. De nekünk váciaknak nem kell meteorológiai légörvény, elég, ha a kórház melletti löszfal (helyi védettségű természetvédelmi terület) szomszédságában engedélyezzük a gépkocsik parkolását és magától elköltöznek a löszfalból a gyurgyalagok, védett madaraink, amiknek előtte csodájára jártunk. De az urbanizáció szentsége, a gépkocsi parkolás és a hatóságaink tehetetlensége mindent felülír. ♦