Színvonalas kiállítás nyílt egy fiatal alkotó munkáiból a városi művelődési központ Kávézó Galériájában. Koltai-Dietrich Gábor művelődésszervező köszöntötte a megjelenteket. Ő és az alkotók, közreműködők is örültek a nagy számban megjelent közönségnek. Augusztin Adrienn önálló kiállítása látható a galériában.
Majoros Veronika fuvola játékkal kezdte a műsort, megadva a megnyitó ünnepség alaphangulatát. Pápay Eszter művészetterapeuta, pszichológus, író, költő nyitotta meg a kiállítást. Számára mindenképpen egy különleges ünnep volt a rendezvény délutánja, akárcsak Adriennek, hiszen Eszter egy verspályázat eredményhirdetéséről érkezett a helyszínre. Nagyon boldogan tapasztalta meg, hogy mennyi alkotó kedvű ember él a városban, köztük nagyon sok fiatal. Párhuzamot vonva elmondta, hogy amikor egy verspályázatot meghirdet valaki, akkor azt gondolja: az emberek biztosan izgulnak majd és nem merik megmutatni a verseiket. Hát nincs ez másképp akkor sem, hogy ha valaki képzőművész, húzta alá Eszter. Mindig van egy óriási drukk az alkotóban, amikor először odaáll a nagyközönség elé, még akkor is, ha nagyon sok ismerős van a közönség soraiban és először felvállalja, hogy megmutatja az ő alkotásait. Ez a drukk Pápay Eszter szerint valójában egy gyönyörűséges érzés. Hangsúlyozta, hogy művészetterapeutaként és alkotóként is mindig arra biztat mindenkit: alkosson. Nem az a fontos, hogy milyen szinten, hanem, hogy hozza ki magából azt, ami a lelkében van. Persze vannak fokozatok is, lehet fejlődni egyre tovább.
A fiatal festőművésszel való kapcsolatáról elmondta, hogy sokáig nem tudott Adriennről, néhány évvel ezelőtt volt egy foglalkozássorozat, ahová Adrienn is járt az édesanyjával. Ott ismerkedtek össze. Akkor még nem festett, nem foglalkozott ilyesmivel, de már akkor mondta neki: Adrienn számára komoly távlatok vannak abban, hogy előhozza magából azt, ami a lelkében van. És lám, folytatta Pápay Eszter, itt gyönyörködhetünk a festményeiben. Ezek a képek egyfajta léleklenyomatok, hangulatok és amikor nézzük a műveket, hatnak ránk a színek és a formák. Mindenkiben a saját élményei, a saját érzései, a saját emlékei tükröződnek vissza.
Megtudhattuk a pszichológus költőnőről, hogy van olyan verse is, ami a rendkívüli pillanatokról szól, mert a kiállítás megnyitásának pillanata az alkotó és a közönség számára is rendkívüli pillanat. Az ilyen rendkívüli pillanatok, amiket ilyenkor várunk, valójában nagyon egyszerűek, csodálatosak, folytatta Pápay Eszter, aki ezt követően elszavalta az Elmondom most című versét.
Hogy magához az alkotóhoz közelebb kerüljünk, feltettem Augusztin Adrienn számára néhány kérdést. Kiderült, hogy Budapesten született, de Vácott élt, ide járt iskolába, néhány éve lakik Budafokon. Az alkotás Vácott kezdődött. Adrienn elmondta, hogy 2015-ben kezdett festeni, 7 éve. Ahogy fogalmazott, „egyszer csak belém hasított, hogy el kell menjek egy hétvégi festőiskolába és azóta se tudtam letenni az ecsetet”. A kiállítás anyagáról megtudtam, hogy ezek a legkedvesebbek a szívének, mindegyik mű érzelemgazdag, mozgalmas, élettel teli és szenvedélyes. Stílusuk a gesztusfestészethez áll közel, mivel az adott pillanatban meghatározó érzelmek fontosak. Az alkotót a belső késztetés vezérli a festmények megalkotásában, az alkotás folyamata spontánnak tekinthető. Küldetésének tekinti, fejtette ki Adrienn, hogy megragadjon egy egyedi pillanatot és absztrakt stílusban közvetítse azt mások felé. Ehhez speciális technikát alkalmaz, amihez festőkés szükséges. Az inspiráció lehet egy élmény, egy látvány, vagy bármi más, ami hatással van rá. Imádja a természetet, gyakran ez a fő inspirációja (felhők, jég, fények, évszakok). A legfontosabb számára az, amit a közönség érez, amikor az alkotását megtekinti. Minden kibontakozó gondolat a megtekintő képzeletén múlik, bármi lehetséges. Úgy véli, az alkotó akkor boldog, ha a festménye gondolkodásra ösztönöz.
Augusztin Adrienntől azt is megtudtam, hogy a váci tárlat 2020 óta készült képekből áll, az elmúlt két év termésének egy része. Vannak köztük friss képek (télies témák idén januárban készültek). A festés az élete része, így mindenképp folytatni szeretné, mert számára ez egy önismereti utazás, önkifejezés egy formája, egy rekreációs terápia és hatalmas örömforrás. Azért a festészetet választotta, mert imádja a színeket, a felhőket, a hullámokat, a természetet és olyan környezetet teremthet a vásznon, amelyet csak szeretne. Számára a festés a végtelen szabadság megélése. Szerényen nem dicsekedett ugyan eddigi nemzetközi sikereivel, de kis utánajárással találhatunk a neten ilyen információkat.
Nemzetközi festészeti versenyeken több díjat elnyert műveivel. Művészeti Érdemoklevél 2021. A Luxembourg Art Prize egy éves nemzetközi művészeti díj, amelyet a Pinacothèque, a Luxemburgi Nagyhercegségben található magánmúzeum szervez. A múzeum a részvétel évére Művészeti Érdemoklevelet állít ki a kiválasztott, minőségi szempontból kitüntetett művészek számára. A „Kék Felhő” 2020-ban elnyerte az amerikai Camelback Galéria (Scottsdale, Arizona) Nemzetközi Zsűrizett Festmények Versenyén a zsűri által megítélt „Döntős Díj”-at, a „Nyitott Témakör” kategóriában. Az amerikai People & Paintings Galéria (New York, NY) által szervezett nemzetközi “A Belső Titkai Zsűrizett Kiállítás” versenyen, a “Csavart Fény” című festményt 11 ország versenyzői által beküldött képek közül, beválasztották a legjobb 20 közé. A Bilsemart – Art Project Organizer (Törökország-India) által szervezett nemzetközi “Művészet és Ellentmondás Zsűrizett Kiállítás” versenyen, a “Wahiba” című festményt 45 ország versenyzői által beküldött képek közül, beválasztották a kiállítandó képek közé a „Professzionális Művész Kategóriában”.
A váci önálló kiállítás május 30-ig tekinthető meg a művelődési központ Kávézó Galériájában. (Fotók: MIMK Facebook) ♦