Homo Ludens a Toronyban

Gondoljunk (képzeljünk) el egy olyan bolygót a végtelen világegyetemben, ahol a – tegyük fel – legintelligensebb faj élete csupa játék. Ahol az adott faj életének minden alapja a játék. Ez a Föld. Játék. Sokat fogom használni most ezt a szót, nézzék el ezt nekem a szakértő zsurnaliszták. Mert nagyon fontos az emberi viselkedés, egyáltalán az egyetemes emberi létezés működésében. Nézzük meg ezt egy kicsit magasabbról. Sétáljunk fel egy toronyba.

Május 12-éig látható egy csoportos kiállítás a Lyra Könyvesház Torony Galériájában, amelynek a szervezők a Homo Ludens – a játszó ember – címet adták. Ezúttal az ember és a játék kapcsolata került fókuszba. Ami valljuk be, ránk is fér ebben a sokszor nehezen érthető, gyakran igen durva emberi világban. Legtöbbünk elsőre a játékot amolyan gyermekes dolognak tartja. Ám ha távolabb lépünk, azonnal láthatjuk, hogy a játék, mint olyan: szorosan körülveszi, áthatja az életünket. Remek tanulmányok, könyvek szólnak arról, hogy például maga az adott nép, nemzet kultúrája is szorosan kapcsolódik a játékhoz. Valójában gyakorlatilag abból fakad. Mi, emberek nem hiába kötődünk a játékokhoz, ahogy egyébként az állatok sem: fizikai szükségletet elégít ki. A sport, de a zene is játék. A játék tulajdonképpen szabad cselekvés a maga szabályai közt. Nemrég múlt el a húsvéti ünnepkör, és ha ez kapcsán jobban belegondolunk: a játék és az ünnep is szorosan kapcsolódik egymáshoz. Például a locsolkodás is egyfajta játék. Általa kikapcsoljuk a szürke hétköznapokat, valami magasztosabbat élünk meg.

Johann Huizinga holland kultúrtörténész volt az egyik igazi szakértője ennek a témának. Munkáiban a játékra épülő kultúra-elmélettel kapcsolatos téziseit fejtette ki. Szerinte a képzőművészet és a játék kapcsolatában van ugyan némi ellentmondás, hiszen az alkotó ember mégis csak komoly dolgokkal foglalkozik, felelősség „terheli”. Ennek ellenére a játéktényező, mint olyan erősen megfigyelhető a képzőművészeti alkotásokban. Annak a 17 alkotónak a műveiben is, akik a Torony Galériában képviselik egyéni stílusukat, technikájukat a csoportos kiállításon. Végig nézve a tárlatot juthat eszünkbe a gyakran idézett gondolat: „Az életben a játék az egyetlen dolog, ami komoly.”

Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!

Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!