Röntgenfényben a kistestű kutyák sántulásával fenyegető bajok

Népszerű rovatunkban rendre sorra vesszük a kedvencek leggyakoribb betegségeivel kapcsolatos tudnivalókat, a hagyományos, már régebb óta ismert és alkalmazott vagy épp a legújabb kezelési, gyógyítási lehetőségeket. Ezúttal a kistestű kutyafajták leggyakoribb, sokszor sántaságot okozó veleszületett problémáit helyezzük reflektorfénybe, a fiziológiai okoktól kezdve a tüneteken át az állatgyógyászati lehetőségekig.

„A kistestű kutyusoknál két olyan, a mozgásukat korlátozó, sajnos veleszületett betegség van, amelyik nagyon nagy gyakorisággal fordul elő körükben, itt a pekingi patokutya, a yorkshire terrier, a máltai selyemkutya, a havanese, a bolognese, a mopsz, a francia bulldog, a sicu és ezek keverékei érintettek elsősorban. Az egyik igen gyakori betegség esetükben a térdkalácsnak a veleszületetten kialakuló ficamodása, aminek kialakulásában általában több tényező játszik közre együttesen. Egyrészt ezeknek a kisebb testű kutyáknak sokszor görbült a lábuk, a görbület következtében pedig nem esik egy tengelybe az egyenes combizom eredési ina, a térdkalács, illetve a térdkalács szalagjának a tapadási pontja a sípcsonton, nem egy egységes egyenest képeznek, hanem a láb belső oldala felé eltolódva szokott lenni rendszerint a sípcsonton lévő tapadási pont. Ezen kívül általában meglehetősen lazák az oldalsó szalagjai a térdizület tokjának, míg a belső szalagok pedig rendszerint feszesebbek. Továbbá sokszor túl sekély az az árok, amiben úgy kellene csúszkálnia a térdkalácsnak mint a bobnak a bobpályában, súlyos esetben akár majdhogynem domború felszínű. Ezek együttese szokta kialakítani a különböző súlyosságú térdkalács ficamokat” – említette az egyik gyakori gondot dr. Balogh Béla, a Kedvenc Állategészségügyi Központ tulajdonosa, vezetője.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban

Kiemelte: enyhébb esetben csak néha ugrik ki a térdkalács, súlyosabb esetben pedig akár egyáltalán helyre sem tehető, hanem folyamatosan a combcsont mellett, a belső oldalon helyeződik, s legjellemzőben az a tünet, hogy a kutyusok teljesen jól használják a végtagjukat, tünetmentesen mászkálnak, de bizonyos esetekben hirtelen fölkapják a kificamodott lábukat, egy darabig három lábon ugrálnak, majd mennek tovább, mintha mi sem történt volna. Amikor viszont nagyon súlyos az elváltozás, akkor rendszerint sokszor tipegve jár a kutya, illetve esetleg nyújtottabb térddel, nem hajlítja be megfelelően a lábát, ülésnél is gyakran inkább maga elé nyújtja azt.

„Ortopédiai vizsgálattal lehet megállapítani a betegséget, illetve a fajtatisztáknál a tenyészkutyákat szűrik is, speciális vizsgálattal megállapítják, hogy van-e probléma a térd alakulásában vagy sem, és amennyiben hiba látszódik, akkor az adott állat nem javasolt tenyésztésre. A probléma nem kinőhető betegség, sőt idővel romlik, műtét nélkül pedig a térdizületben súlyos artrózisok, csontkinövések tudnak kialakulni, amelyek további fájdalmasságot okoznak. Tehát az életminőség javítására a műtéti beavatkozás az egyedüli lehetőség, ez is általában több beavatkozást jelent, persze egy ugyanazon alkalommal elvégezve. Rendszerint mélyíteni kell az árkot, amiben csúszkálna a térdkalács. A legtöbb esetben a tapadási pontját is át kell helyezni annak érdekében, hogy a megfelelő terhelés érdekében viszonylag egy tengelybe essen az eredés, a térdkalács, meg a tapadási pont. Valamint értelemszerűen a túl laza oldalsó tokot is szűkebbre varrjuk ilyen műtétek során – ismertette az állatgyógyászati esély, megoldás lényegét dr. Balogh Béla.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Online számlaadatok buktatták le a feketefoglalkoztatót

A szakember ezután áttért a másik ide tartozó betegségre, a Perthes-kórra, ami tulajdonképpen egy vérellátási zavar.

„Ennek pedig az az oka, hogy egyes kistestű kutyusoknál a combnyakban futó ér, amelyik a combcsont fejet táplálja, meglehetősen szűk keresztmetszetű, és ahogyan növekszik a kutya, és vele együtt növekszik a combcsontja megnövekszik a combcsont fej is a csípőízületben, előbb-utóbb eléri az ér ellátási kapacitásának a tetejét. Tulajdonképpen ha tovább nő a kutyus, akkor sajnos táplálkozási zavar alakul ki a combcsont fejben, ami a combcsont fej ízületi porc alatti részének elhalásában nyilvánul meg. Ez egy steril elhalás gyulladás nélkül, és mivel részint nem jár különösebb fájdalommal, ezért általában az szokott bekövetkezni, hogy egy kicsit rosszabb mozdulatra hirtelen összeroppan a combcsont fej, és egyik pillanatról a másikra nagyon gyorsan le tud sántulni egy ilyen egyed. Sajnos ezen baj esetén megint csakis a műtét az, ami a megoldást tudja jelenteni. A beavatkozás során a csípőízületből megfelelő módon eltávolítva a combcsont fejet, elejét tudjuk venni a fájdalomnak. Ráadásul a kistestű kutyusoknak annyira jól izmolt a farizomzata, illetve a combizomzata, hogy teljesen át tudják venni a csípőízület szerepét, és ezáltal a gyógyulást követően a kutyus mozgásában általában semmilyen észrevehető változás nem következik be, viszont fájdalommentes lesz az élet – mondta a gyógyítás lehetséges módjáról a Kedvenc vezetője. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments