Laukó Pál művei az emeleti galériában

Az emeleti galéria, népszerű, szinte kultikus hely. Ahogy felfelé lépdelünk a lépcsőkön, egyre emelkedettebb a hangulatunk is, hiszen tudjuk, ismét valami különleges világ tárul elénk a falakról. Laukó Pál festőművész műveiből nyílt kiállítás a művelődési ház emeleti galériájában. Mint ahogy azt már megszokhattuk, Koltai-Dietrich Gábor művelődésszervező köszöntötte a megjelenteket. Aztán maga az alkotó következett.

Laukó Pál elmondta magáról, hogy az embereket fiatal korukban rengeteg behatás éri. Részéről hármat emelt ki, amelyek a mai napig hatással vannak művészetére. Az egyik a szőnyeg, mint olyan. Kilátszanak a szálak a kopottságtól, viszont még megvannak az eredeti színes részek. Ilyen hatásúak a kiállított művei is. A másik a kaleidoszkóp. Gyerekkorában nagy lelkesedéssel nézegette, vizsgálgatta, nagy vizuális élményt adott a művésznek. A harmadik a mindenki által ismert kifestőkönyvek világa. Ahol vannak a körvonalak és vannak a színekkel kitöltendő terek. Ő ezt akkoriban úgy készítette el, hogy nem az előírt színeket alkalmazta. Így tulajdonképpen egy új kép készült. Mindezt majdnem olyan sűrű festékkel, mint a tempera. Az első képek tehát így készültek. A kiállított képeknél is ez működik, hogy vannak erővonalak, ezek tereket határolnak, amiket aztán különböző színekkel tölt meg az alkotó.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Matkovich Ilona: „Én annak a híve vagyok, hogy amíg lehet, próbáljuk meg a kezünkbe tartani a folyamatot”

Németh Árpád tanár, festőművész nyitotta meg a tárlatot. Elmondta, hogy Laukó Pál képeihez akkor kerülünk közelebb, ha ismerjük azt a gondolkodást, ami őt jellemzi, és ami valójában ezeket a műveket létrehozta. Szó esett arról is, hogy ki volt nagy hatással Laukó Pálra. Amikor Hincz Gyulával megismerkedett és műtermét látogathatta – folytatta Németh Árpád -, először találkozott azzal a magatartással, ami az alkotó művészt alkalmassá teszi valójában magára az alkotásra. Ez pedig nem más, mint a benne szunnyadó, de kimondásra váró és kimondásra vágyó gondolat. A szónok hangsúlyozta: nem irodalmias közlési vágyról van szó, hanem egy nehezen megfogalmazható vizuális mondanivalóról. Németh szerint talán nem is lehet pontosan leírni, talán nem is jeleníthető meg teljes pontosságában, de állandóan jelen van és újabb és újabb képekben, vizuális jelekben kíván testet ölteni.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Nagy változások az idén 25. születésnapját ünneplő Fónay – HUMÁNIA - Társulatnál

Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!


 

Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments