Májusi antenna

Lustán sütött a májusi nap, ez még nem a nyári kánikula volt, nem az igazi ragyogás. Még nem az izzadtságfoltos bevásárlások ideje, nem a hónaljakon pörgő golyós dezodorok hónapjai. A koranyár egyelőre még csak skálázott, hogy majd az igazi nagy előadáskor teljes erejével, minden szenvedélyével és dühével kiadja magából tehetségét. A falusi utca porát hétvégente először a jégkrémes-mirelites autó veri fel, messziről hallani a jellegzetes, (az utcában lakó író szerint bugyuta) egyszerű dallamot. Virágillattal keveredett a száradni kitett ruhák öblítő illat-orgiája.

Újabb furgon fordult be zötykölődve az utcába. A bennszülöttek csak úgy nevezik őket, a vasasok. Cirkuszi hangszóróból, cirkuszi modorban kiabált a rekedtes hang. Figyelem, figyelem! Fémhulladékok, elektronikai hulladékok készpénzes felvásárlása! Aztán példákat mondott, mosógép, kazán, számítógép, bármilyen vashulladékok, radiátorok.

Szárba szökkentek a májusi muskátlik és a vas- és elektronikai hulladékgyűjtő furgonos. Az autó olyan öreg, hogy szinte már önmagában vas- és elektronikai hulladék az egész, de a tulaj úgy van vele, amíg ki nem leheli a lelkét az autó, addig nyüstöli. Két-három házanként megállt az autó, időt hagyva az esetleges kuncsaftoknak, a sofőr az ablakon kikönyökölve cigarettázott. A falusi asszonyok gyanúsan méregetik ilyenkor, miközben a húsleshez pucolják a zöldségeket a teraszon.  Mivel a sofőr nagyot hall, a rádióban éppen ott tartó hírt, miszerint Észak-Korea megint rakétakísérletet hajtott végre. Úgy értette, meghitt rakétakísérletet hajtottak végre. Hülyék ezek, dörmögte majd elpöckölte cigarettacsikkjét. Kiszállt a rozoga furgonból, körülnézett, jön-e valaki ügyfél-féle, a közeli házakba személyesen is becsengetett. Már többször sikerrel járt a személyes jelenlétével, vett már át így mosógépet, porszívót, kötegnyi sarokvasakat és egy fél (vegyes tüzelésű) kazánt.  Valamint egy öreg tévéantennát, az ötméteres rúdárut úgy kellett kettévágni, hogy be tudja szuszakolni a raktérbe. Ekkor még nem sejtette, hogy egy később rendkívül értékessé váló darabról van szó, de ne szaladjunk ennyire előre.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Népszámláló biztosok jelentkezését várják

Néhány lelkes ifjú még élteti a májusfaállítás hagyományát. Elmentek a kocsmába, hogy némi italozás közben megvitassák a májusfaállítás részleteit, kinek állítsanak fát, mivel legyen feldíszítve, honnan lesz a fa, ilyesmi. Egyikük egy szatyor szalaggal érkezett, a másik egyéb színes díszítőelemekkel. Ahogy ilyenkor lenni szokott a beszélgetés fonala el-el kanyarodik az élet egyéb fontos történései felé. Egyikük a karfiolkrémlevesre esküszik, amit éjjel a második, – ahogy mondani szokta – pisijáratkor kanalaz be a kamrában némi pirított kenyérkockával. A másik lehurrogja persze, hogy pálinkát iszik éjjel a rendes ember, nem holmi frinc-franc krémleveseket. A hetedik sör után csukódott mögöttük vaskos csattanással a kocsmaajtó. Két órán át imbolyogtak a faluban, nem találták a megfelelő fát, sőt, ahogy ilyenkor lenni szokott egyáltalán nem találtak fát. Megálltak a sötétben a szatyros, cigarettázó alakok. Az ideges szatyorcsörgésre a környező kutyák heves csaholásba kezdtek, teraszvillanyok kapcsolódtak fel, redőnyök húzódtak fel résnyire. Visszamentek a kocsmába, hogy megbeszéljék, mi legyen. Mert májusfának így vagy úgy, lennie kell és lesz is.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Vasúti kedvezményt ér a kitűnő bizonyítvány

Eszébe jutott az egyiknek, hogy a nagybátyja járja a környéket a vasazós kisbusszal. A falusi átlagnál valamivel gazdagabb ember, tehát sok esze is van, ennél a pillanatnál a kocsmáros szájában megállt az addig serényen forgatott gyufaszál, felvonta vaskos falusi szemöldökét, a pultra könyökölt, ebből mi lesz, gondolta magában, arcán egy félmosollyal.

Kérdezzük meg a vasazóst, ő minden portát ismer, az egész falut és annak környékét, kiáltottak fel lelkesen, mint akik elméjén egy pillanatra átkocogott a szentlélek. Odakint már a későesti május ontotta magából buja virágillatát, gyenge szél lengedezett, ez már a falusi macskák ideje, akik félős, de ármányos démonokként surrantak át az utcákon egyik járdától a másikig. Az utcai lámpák sárgás gyenge fénye nyúlós, lusta árnyékot húzott utánuk.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Maximum 50 liter üzemanyag tankolható a Mol töltőállomásain

Felkeresték a vasazóst, aki a konyhában épp a napi kiadást és a várható bevételt számolta. Egy jó májusfát szeretnénk, maga nagyon okos ember, ismételgették kásás hangon. Bejártuk az egész falut, de nem találtunk sehol megfelelőt. Megcsillantak a vasas ember szemei. A legjobb helyen jártok, fiúk. De egy kérdésem van. Tud-e valamelyikőtök hegeszteni? Az ívhegesztő pálcájának kékes-fehéren villódzó fénye misztikus világítást adott a szorgoskodó alakoknak. Miután végeztek a vasas munkával, jöhetett a dekoráció, csörögtek a zacskók a serénykedő kezekben. Reggel az egyik utcabeli lány meglepődött, mikor felhúzta a redőnyt. Ablaka elé egy ötméteres tévéantenna volt a kerítéshez rögzítve. A végén szerteágazó fémpálcákon színes szalagokat táncoltatott a májusi szél. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments