Dávid Erika: „Bízom benne, hogy sikerül példát mutatnom a fiatalabb és idősebb generációnak egyaránt”

Legfőbb célja, hogy minél több emberrel meg tudja ismertetni szeretett sportágának az alapjait. Az ötven pluszos korosztályt képviselve pedig saját példáján is meg szeretné mutatni, hogy sosem késő elkezdeni edzőterembe járni és életmódot váltani. Dávid Erikával beszélgettünk.

Az egész napos tanulást vagy éppen munkát követően sokunk tudja le úgy a szükséges napi testmozgását, hogy ellátogat az egyik helyi konditerembe, ahol aztán egy csoportos foglalkozás vagy egy egyéni edzés során tesz valamit egészsége érdekében. Ez tűnhet a legegyszerűbb és a legpraktikusabb megoldásnak, ha az ember nem valamelyik jól ismert, népszerű sportágban szeretné kipróbálni magát. A focit, a kézit, a kosarat vagy az éppen valamelyik vízi sportot előtérbe helyezők pedig talán bele se gondolnak abba, milyen változatos sportolási lehetőségeket rejtenek az edzőtermek. Ezek közül az irányzatok közül az egyik legintenzívebb a Crossfit, aminek bár számos nemzetközi és országos versenyt rendeznek, mégse tartoznak azon sportrendezvények közé, amit széles körben szoktak követni az emberek.

Ennek a tendenciának szeretne véget vetni városunk legújabb Masters Crossfit Európa Bajnoki ezüstérmese, Dávid Erika. A váci Royal Fitness versenyzőjének a minél eredményesebb szereplés mellett ugyanis a legfőbb céljai, hogy a lehető legtöbb emberrel meg tudja ismertetni szeretett sportágát és segítsen nekik elsajátítani annak az alapjait. Erről, valamint legújabb dobogós helyezéséről kérdeztük őt.

Meséljen kicsit a versenyről, annak körülményeiről, illetve, hogy hogyan jutott ki.

„A CrossFit egy erő és állóképességi sport, ami különböző sportági elemeket tartalmaz, ilyen például az olimpiai súlyemelés, a torna vagy az atlétika. Tehát komoly súlyokat emelünk, de a sajáttestsúlyos gyakorlatokban, mint a húzódzkodás, a tolódzkodás, a kézenjárás is jól teljesítünk. Ez a mostani 2022-es European Masters Trhowdown egy európai szintű, korcsoportos nemzetközi verseny volt, amelynek a színvonalát az is jól mutatja, hogy a versenyt a Papp László Sportarénában rendezték meg. A bejutáshoz 2 kvalifikációs feladatsort kellett rögzíteni, ami alapján be lehetett kerülni a versenyre.”

Hogyan készült fel erre a megmérettetésre, kik voltak azok, akik segítették ebben?

„Edzéseim folyamatosak, ezért a versenyre készülésben az előtte lévő 5 hét volt hangsúlyos. A férjem teljes mértékben támogatja sportolói és edzői karrierem, így a közelgő versenyre fókuszálhattam. Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Royal Cross Gym teremvezető edzőjeként a felkészülésre a hely és az eszközök is adottak voltak. Átalában heti 6 alkalommal edzek és a fő hangsúly az erő/állóképességemen volt a verseny előtt. Mivel 158 cm és 56 kg vagyok és általában a legkisebb a versenytársak között, fontos, hogy a kondicionális képességeim legjavát nyújtsam.”

Azoknak, akik már többször jártak ilyen eseményen, illetve kedvelik ezt a sportot, érdekes lehet betekinteni a kulisszák mögé. Milyen élmény volt? Indulóként hogyan él meg egy ilyen versenyt?

„Mindig nagy élmény egy verseny, igazi adrenalin sokk. A mostani azért is volt különleges, mert a pandémia óta ez volt az első európai szintű masters verseny, ahol több mint 300 versenyző indult, 30 évestől a 60 évesig. Én pedig az 50+os korosztályt képviseltem.

Sajnos nagyon izgulós vagyok, ezért már 2 héttel előtte is képes voltam stresszelni. De ahogy meghallom, hogy „three, two, one, go”, minden szorongás eltűnik, csak az adott feladatra koncentrálok és arra, hogy az edzőtársam és barátom, Nemes Orsi, milyen instrukciókat kiabál nekem. Ezek az infók nagyon fontosak, mert ő látja át az egész mezőnyt, a teljesítményem és azt, hogy mennyire kell kihajtani magam vagy esetleg tartalékolni.”

Hogyan kell elképzelni egy ilyen rendezvénynek a lebonyolítását?

„Általában a nagy versenyek 2 naposak, viszont ez az EMT 3 napos volt. Pénteken délelőtt volt a regisztráció és a wodok (feladatok) ismertetése, majd ez után következett az első wod. Mivel nagyon sok volt a versenyző ezért nem fért bele a napba 4-5 wod, amit én nem bántam, mert nem vett annyira igénybe. 4 perctől 14 perces tartományban mozogtak a feladatok és volt benne minden, a teljesség igénye nélkül például: olimpiai szakítás, kötélmászás, dupla tekerés ugrálókötéllel, futás.”

Milyen eredményre számított a versenyt megelőzően? Hogy állt neki, mit várt el saját magától?

„Mivel harmadik helyen sikerült kvalifikálnom, ezért a dobogó lobogott a szemem előtt. Azt mondtam, ha megcsípem a harmadik helyet boldog leszek. Mivel csak 1 ponttal maradtam le az első helyezett finn versenytársamtól, így nagyon elégedett és boldog voltam az elért eredménnyel, túlszárnyaltam a vágyamat.”

Mit jelent ez a siker a karrierje szempontjából, ad-e valamilyen löketet a továbbiakhoz? Mik a jövőbeli tervei?

„Sikerült az egész verseny alatt koncentráltan, okosan versenyeznem és ez újból megerősített abban, hogy jó versenyző vagyok, mentálisan jól kezelem a szituációt. A jövőben szeretnék több külföldi versenyen részt venni, illetve legközelebbi cél az EMT páros versenye Orsival.

Örülnék, ha minél többen megismernék ezt a sportot. Nem feltétlenül a verseny szintre emelve, hanem magáért a mozgásért és azért, hogy még erősebbek és ügyesebbek legyenek. Célom, hogy hobbi szinten egyre többen elsajátítsák a CrossFit alapjait és érezzék – élvezzék annak jótékony hatásait a mindennapokban. Észre fogják venni ahogy javul a tartásuk, erősödnek, helyesen emelnek, cipekednek és kevésbé fáradnak el. Bízom benne, hogy sikerül példát mutatnom a fiatalabb és idősebb generációnak egyaránt azzal, hogy a minőségi sport biztonságosan űzhető 50 felett is és sosem késő elkezdeni.” ♦