Járai Márk: „sosem gondoltam volna hogy a gitárjáték alatti halk dünnyögésből egyszer majd szólóénekesi karrier lesz”

Magánzónak tartja magát, de ezt inkább hibának tekinti, nem pedig erénynek. Fogorvosnak készült, de a zenei karrier és az egyetem is egész embert követelt magának. Választania kellett, döntését nem bánja, Bereményi Gézával dolgozik közösen és most leginkább az idén 18 éves Halott Pénzre fókuszál. Járai Márkkal beszélgettünk – Dobóczki Judit írása.

Győrből származol. Mit adott az a közeg, ahonnan indultál?

„Azt gondolom, hogy a győri kulturális és a zenei élet, illetve a klubélet jelentős hatással volt rám a kezdetekben. Eleinte nyilvánvalóan édesapám vitt koncertekre, inkább komolyabb hangvételű blues és jazz performanszokra, de a kamaszkorral a bulizás időszaka is eljött, amikor már én magamtól jártam koncertekre. Megvoltak a törzshelyeim, érettségi után és az egyetemi éveim előtt az egyik ilyen helyen pultosként is dolgoztam, ahol nagyjából mindennapos volt a zenei inspiráció.”

Fogorvosnak készültél. Miért pont a fogászat? Mellette folyamatosan ott volt a zene szeretete?

„Édesapám fogorvos, és mivel gyerekkorom óta a természettudományokat preferáltam, egyértelmű volt, hogy az üresen álló fogorvosi szék a rendelőben rám vár. Az egyetemi felvételi nem sikerült első körben, csak harmadikra, addig úgy érzem nem igazán álltam készen elmenni otthonról és eddig húztam azt időt, hogy a győri közegemet és a szeretett pultos állást hátrahagyjam és új városba költözzek, Pécsre, ahol édesapám is tanult. Gitárt persze vittem magammal, az albérletben éjszakákba menően gyakoroltam és tanulgattam a dalokat.”

Nagy döntés volt a választás vagy nem tettél le arról, hogy egyszer még az orvosi pályán is kipróbálod magad?

„A választás azt kell, hogy mondjam egészséges és jó döntés volt akkor. Abban az időben nagyon kiütközött az, hogy a zenei karrier építése és az orvosi egyetemen való helytállás egy időben embert próbáló feladat. Azt hittem menni fog, de negyedév végén már a testem is jelzett és pánikrohamokkal küzdöttem. Nehéz időszak volt az életemben, és úgy döntöttem, hogy szeretnék 2 passzív félévnyi pihenőt adni magamnak, amikor csak zenélni szeretnék.”

Hogyan kezdtél zenélni, minek, vagy kinek a hatására?

„Az első gitárom egy elektromos gitár volt, akkoriban nagyrészt rockzenét hallgattam, Led Zeppelint, Deep Purple-t, Jimi Hendrixet, ACDC-t – én is szólógitáros akartam lenni. Aztán idővel kezembe került a Nirvana MTV Unplugged lemeze, és beleszerettem a hangzásba, aminek következményeként egyik pillanatról a másikra átváltottam akusztikus gitárra. Mindig tudtam, hogy van valamennyi hallásom és nem énekelek hamisan, de sosem gondoltam volna hogy a gitárjáték alatti halk dünnyögésből egyszer majd szólóénekesi karrier lesz.”

Hogyan kerültél a Halott Pénzbe? Ismerted az együttest, amikor Dávid rád talált?

„A pécsi „egyszálgitáros” karrierem 2010 második felében kezdődött el, innentől kezdve rendszeresen léptem fel a belváros bárjaiban, ezáltal egyre több embert ismerhettem meg ill. egyre több ember ismert meg, és idővel azt vettem észre, hogy egy baromira lüktető és inspiratív zenei szcéna része vagyok. Dávid egyetem után Budapesten élt és dolgozott, azt hiszem 2012-ben költözött vissza Pécsre, ahol ő már egy ismert karakter volt, de én speciel nem ismertem, csak annyit tudtam róla hallomásból, hogy van egy magas vörös hajú srác, akinek olyan fura neve van, hogy Halott Pénz. Ekkoriban ez az ő szóló projektje volt, de a Pécsre kerülésével egyidejűleg terveiben szerepelt, hogy maga mellé vegyen embereket és zenekart alapítson. Mivel már hallott rólam, egyszer csak eljött egy koncertemre, ahol állítása szerint azzal győztem meg, hogy a Nirvana Where Did You Sleep Last Night c. számát úgy énekeltem el ahogy kell. A koncert után félrehívott, fröccsöztünk, aztán nagyjából így dőlt el az életem: egy Nirvana számmal.”

Mit jelent számodra Cseh Tamás és az ő emléke?

„Az akusztikus gitár és az egyszemélyes előadás már kezdetek óta a kedvencem volt. Régebben mindig hallottam otthon Cseh Tamás dalokat, de csak annyit fogtam fel belőlük, hogy van valami fickó, aki olyanokról énekel, amit egyszerűen nem tudok hova helyezni. Történetek, amiket én nem értek és túl misztikusak ahhoz, hogy én annyi idősen felfogjam. Volt valami romantizált köd Bereményi Géza szövegei körül, ami igazából nagyon vonzott és éreztem, hogy ezzel nekem foglalkoznom kell és rá kell jöjjek ki az az Antoine meg a Desiré.

Tamás ezeket a történeteket úgy adta át, hogy elhittem még azt is, ami most már tudom, hogy nem is volt igaz. Azt hiszem a legtöbb, amit tanultam tőle, az az, hogy képes vagyok viszonylag könnyen belehelyezni magam más szövegeibe, és a sajátomként átadni. Ehhez kell valamennyi színészkedés, és ez hasznos tud lenni egy-egy feldolgozásnál is.”

Különleges belső, lelki utazás volt egy Cseh Tamás estre felkészülni, hangolódni? Miért meghatározó a számodra, amiért éppen őt választottad? Mikor, hol találkoztál Cseh Tamás művészetével?

„Hosszú idő után, 3 évvel ezelőtt készültem egy Cseh Tamás-estre amit Juhász Anna Irodalmi Szalonjában tartottunk meg, erre rengeteget készültem, nagyon stresszes időszak volt, saját magammal szemben is nagyok voltak az elvárások illetve tudtam, hogy egy értő közönséggel fogok találkozni, aki magasan szeretné látni azt a bizonyos lécet. Hónapokon keresztül gyakoroltam, eljártam külön beszédtechnika tanárhoz is, hogy a prózai átvezetéseket gyakoroljam és próbáljak valamit kezdeni a hadarásommal. Az est napján, reggel Anna felhívott egy meglepetéssel, hogy képzeljem, elhívta a Gézát, és hogy jönne. Hát akkor egy kicsit berezeltem. Végül úgy alakult a dolog, hogy azóta együtt dolgozunk dalokon.”

Bereményi Gézával a közös munkán túl, a pót-apa/fiú kapcsolódás működik? Mentorként tekintettél rá?

„Nagyon jóban vagyunk azóta is, nyilvánvalóan rengeteget tanulok tőle, kezdem kiismerni az észjárását, és borzasztóan örülök és értékelem azt, hogy én ülhetek vele ott a konyhában egy gitárral, és dúdolhatok dallamokat, amire ő szöveget ír. Tavaly Bereményi kalapja címmel készült egy portréfilm róla, ami hamarosan debütál, ebben a dokumentumfilmben én is szerepet kaptam, sőt a főcímzene is közös szerzemény, amire nagyon büszke vagyok.”

Cikkeket olvasgatva az a kép alakult ki bennem, hogy inkább introvertált típusú ember vagy. Ha ez így van – nem nehéz ezt feloldani a színpadon, hiszen ott mezítelen a lélek?

„Szeretem magam belehelyezni a szövegekbe, egy Cseh Tamás esten pl. én pont, hogy bezárok, és a szemeim előtt vizualizálom a sorokat, ami jót tesz a hiteles előadásnak. Természetesen ez nem mindig megy, és nem lehet elbújni a közönség elől, egy Halott Pénz koncerten nagyobb dinamikával kell a színpadon állni, de amíg az ember hitelesen képes ezt tenni, addig -rá kellett jöjjek- nincs vesztenivalója az embernek. A közönséget pedig nem lehet átverni.”

Mi áll közelebb hozzád, az önálló estek vagy egy zenekari koncert? Lehet választani egyáltalán vagy mindkettő másképp érdekes játék? Csapatjátékos vagy magányos művész karakter vagy a lelked mélyén?

„Magánzónak mondanám magam, de ezt valamiért inkább hibámnak fogom fel. Rendszeresen vannak szóló koncertjeim, ezek valahogy mindig visszarántanak az introvertáltság felé. Viszont ez is a karakterem része, ami a Halott Pénzben betöltött szerepemet is erősíti. Egy zenekar viszont csapatjáték nélkül nem működik, ehhez pedig minden megvan nálunk. Azt gondolom, hogy kevésszer találkozik össze 7 ennyire fókuszált zenész, amit mindenki becsben tart. Persze foglalkozom a szóló karrierrel is hosszabb távon szeretnék többet foglalkozni a szólókkal, de nem lőttem be határidőt ezzel kapcsolatban. A zenekar mellett egyelőre csak a Járai-Bereményi projektre koncentrálok, amiből lassacskán születik is valami kézzelfogható anyag.”

Hogyan telik ez az év, milyen fontos koncertek, események lesznek?

„Ez az év leginkább a Halott Pénz történet felnőtté válásának jubileumára, vagyis a 18. születésnapjára fókuszál. Ott leszünk a legnagyobb fesztiválokon, de amit kiemelnék, az a Strand fesztivál, ahol augusztus 20-án Halott Pénz fesztivál címen egy kicsit rólunk fog szólni a nap. Ezen a napon mi alakítottuk a line upot, azaz számunkra kedves előadók és baráti zenekarok fognak fellépni a fesztiválon, emellett egy extrább koncerttel készülünk majd az ottani közönségnek.”

Járai Márk akusztikus koncertje június 11-én, szombaton 20 órakor a Pannónia Ház udvarán lesz!♦