Váci élménykülönítmény a Vogalongán
Pirosra sülve, holtfáradtan, de élményekkel gazdagon tért haza a váci élménykülönítmény Velencéből, a Vogalongáról. A Dunai Sárkányok szervezésében több mint ötven fő vett részt a világ talán legnagyobb vízi fesztiválján. Az egyesület versenyzői mellett szabadidős sportolók és olyan lelkes amatőrök is lapátot ragadtak, akik nem sportolnak rendszeresen. Számukra tavasztól biztosítottuk a lehetőséget a felkészülésre hétvégi evezésekkel – Selymes Nóra írása.
A Vogalonga előtti utolsó hétvégén egy szigetcsúcs csapatással koronáztuk meg a felkészülést. Nemcsak a folyamatos erős szembe széllel kellett megküzdenünk, hanem a rekord számú motorcsónak által keltett hullámokkal is. Volt olyan, hogy bokáig ért a víz a hajóban. Szerencsére a tengeren nem kellett megküzdenünk ilyen extra nehézségekkel, de mindenesetre fel voltunk rá készülve. Egy közepes méretű hullám a sárkányhajónak nem probléma, de egy kisebb hajónak már az. Mi egy elsüllyedt kenut segítettünk kimenteni a tengeren. Mazzoboro szigete után egy három fős magyar legénység került bajba, elsüllyedtek a hullámzás miatt. Nekik segítettünk kilapátolni a vizet és beszállni kenuba, ami a tengeren nem volt annyira egyszerű.
A hétvége csúcspontja a szombati csatornaevezés volt. Normál esetben a lagúnákban tilos evezni, a Canale Grande-n az olaszos stílusban száguldozó vaporettók, vízibuszok, gondolák és szirénázva száguldozó mentőhajók között pedig egyenesen életveszélyes lenne. A Vogalonga előtti szombaton részben korlátozott hajóforgalom mellett van erre lehetőség. Hatalmas élmény a kis szűk csatornákban evezni, belesni az udvarokba, vagy a házak ablakán. Néhol csak ügyes manőverezéssel lehet bevenni egy-egy kanyart egy 12 méter hosszú sárkányhajóval. A Canale Grande-n szigorúan jobbra kell tartani, a kis csatornákban viszont mindig bal oldalon kell haladni. Ennek pedig az az oka, hogy a gondolások bal oldalon haladnak, és időnként egy laza mozdulattal a házak falán rúgják magukat tovább. Ezt néhány élénken gesztikuláló, kiabáló gondolással való találkozás után értettük meg.
A Vogalonga a világ talán legnagyobb vízi fesztiválja. 1974-ben három barát részt vett egy hagyományos olasz evezős versenyen, majd elhatározták, hogy létre hoznak egy nem verseny jellegű evezős fesztivált, melynek elsődleges célja a figyelemfelhívás volt a motoros hajók által keltett hullámzás káros hatásaira Velence lagúnáira és házaira. Mindenkit meglepett, hogy 1975-ben, az első Vogalongán 1500 résztvevő volt 500 hajóban.
Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre népszerűbb lett ez a vízi fesztivál, melyen bármilyen emberi erővel hajtott eszközzel részt lehet venni. A szervezők 8 ezer főben maximálják a létszámot, ezért a regisztráció megnyitása után érdemes résen lenni. Az idei rekord számú részvételhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy az előző két évben a világjárvány miatt nem tudták megrendezni a Vogalongát.
Az eseményt hagyományosan minden évben Pünkösd vasárnap rendezik. A 30 km-es tengeri evezés reggel 9 órakor a Szent Márk tér elől indul ágyúdörgésre. Velencét elhagyva Burano, Mazzoboro és Murano szigeteit érintve a Canale Grande-n végig evezve ér véget. Mivel itt nincs időmérés, nincs is értelme rohanni. Burano szigetén érdemes egy kicsit megállni. Itt belefér egy hideg sör, egy fagyi, de voltak csapatok, akik egy gyors ebédre is beültek valamelyik étterembe. Egy rövid séta a csodálatos színes házak között igazi felüdülés volt. Mazzoboro-nál banánt és vizet kaptunk egy frissítő állomáson.
A mezőnyben a rengeteg hagyományos, állva evezős olasz hajó mellett kajakok, kenuk, SUP-ok és természetesen sárkányhajók is szép számban voltak. Sok hajóban vicces jelmezekbe öltöznek a csapatok tagjai. Út közben találkoztunk egy komplett viking hajóval, de sárkányos jelmezes csapatot is láttunk, meg madaras kalaposokat is.
A Canale Grande-ra való beevezést a szűk csatorna bejáratnál hatalmas tolongás előzi meg. A szervezők több hajóról mutogatva és kiabálva próbálják koordinálni a több száz hajó mozgását. Itt a torlódásban az ütközések, de még a borulások sem ritkák. A csatornán lévő első híd mellett búvárok igazgatják a hajókat, és egy ember egy hosszú boton lévő kampóval megcsáklyázza a rossz irányba haladókat. Ezután már tempósan lehet haladni a parton éljenző és tapsoló tömegek üdvrivalgása mellett, át a Rialto híd alatt, A Szent Márk térnél lévő célig, ahol úszó pontonokról bedobálják a hajókba az érmeket és az okleveleket. Gyors forduló után minden hajó igyekszik visszajutni a kikötőbe, ugyanis ekkora már megnyitják a motoros hajók számára is a Canale Grande-t.
Most még próbáljuk feldolgozni az élményeket, de a csapatból már többen mondták, hogy számolják hányat kell még aludni a következő Vogalongáig! ♦
