A nagy váci szúnyogmegfigyelési projekt

A meleg időjárás és a turisztikai szezon beköszöntével párhuzamosan évről-évre visszatérő téma a szúnyogprobléma és az ezekkel a kis rovarokkal szembeni védekezés okozta kellemetlenségek. Ez tipikusan egy olyan kérdéskör, ami valamennyiünket érint, hiszen senki se szereti azt, amikor szúnyogok áldozatául esik, illetve mindenkinek megvan a maga véleménye a vegyszerekkel történő gyérítésről. A hatékony védekezéshez azonban az átlagembereknek és sokszor még a szakembereknek is csekély mennyiségű információ áll a rendelkezésére. Most viszont Vácon a Bagolybükk Egyesület és az Ökológiai Kutatóközpont belekezdett egy csípőszúnyog-monitoring projektbe az önkormányzat támogatásával, aminek a segítségével majd mindnyájan okosabbak lehetünk. A kezdeményezésről Szabadfalvi Andrással, a Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület alapító tagjával beszélgettünk.

Mint a szakembertől is megtudtuk, a csipőszúnyogok – tehát azok a szúnyogok, amelyek az embereknek csípéseikkel esetenként kellemetlenséget tudnak okozni  –, rovarok. A rovarok többségének pedig az a „túlélési stratégiája”, hogy nagyon sok tojást vagy petét raknak le, melyek közül azonban csak kevés fejlődik ki és éri meg a felnőttkort az őket fogyasztó állatok, paraziták, illetve betegségek, penészgombák és egyéb más okok miatt. Magát a kifejlett szúnyogot is elpusztíthatja a kedvezőtlen időjárás, vagy egy ragadozója, mielőtt az párzana vagy petét rakhatna.

Kedvező viszonyok, azaz csapadékos és meleg időjárás esetén azonban igen sok lehet belőlük egy adott területen, különösen, ha megbillen az ökológiai egyensúly és megcsappan a természetes ragadozóiknak és pusztítóiknak a száma: például nincs elég szúnyoglárvát fogyasztó béka, hal, csibor, szitakötőlárva, vagy a kifejlett szúnyogokat elkapdosó denevér, szitakötő, esetleg skorpiólégy. A közhiedelemmel ellentétben egyébként, a madarak nem tartoznak a jelentős csipőszúnyog-fogyasztók közé, s többnyire aktivitási idejük se egyezik az említett rovarokéval.

„A szúnyogok egy másik sajátossága, hogy igen gyorsan tud kifejlődni egy-egy nemzedékük, azaz igen gyorsan lehet tojásból kifejlett állat. Ez akár egyetlen hét alatt megtörténhet, ha kedvezőek a viszonyok, sok a csapadék, a tócsa, az alacsony vízállásos terület és jó meleg van – fogalmazott Szabadfalvi András, majd hozzátette: gyorsan és nagymértékben ingadozhat a szúnyogok egyedszáma egy adott területen. – Ha nem ismerjük hogyan változik a csípőszúnyogok száma a rajzási időszakuk során, azt sem fogjuk tudni, mikor szükséges gyéríteni őket, vagy mondjuk hatékony volt-e a gyérítés. Épp ezért, ezt a folyamatos változást – csípőszúnyogtrendet – szeretnénk valahogy objektíven nyomon követni, azaz monitorozni.”

A szakember elmondása szerint a szubjektív kellemetlenség-érzet nem sok tájékoztatást ad. Gondoljunk csak arra, hogy van, akit „szeretnek a szúnyogok” és van, akit jóval kevésbé csípnek; van, akinek egy csípés is túl sok és van, aki nem törődik 10–15 csípéssel se. Ha tehát tudni akarjuk, mennyire és milyen irányban változik az észlelhető egyedszám, azaz naponta mennyivel lesz több vagy kevesebb szúnyog, valahogy mintát kell vennünk belőlük, mert az összeset megszámolni nem tudjuk.

„Jelenleg a Katasztrófavédelem által is alkalmazott bevett módszer erre a csípésszámlálás, amikor egy személy kiáll a város különböző pontjaira, és 5-10 percig számolja, illetve begyűjti a rászálló szúnyogokat, amiből meghatároznak egy óránkénti csipésszámot. Ez egy kevéssé megbízható módszer, részben a már említett szubjektív tényezők miatt. Mi ezzel szemben standard, BG-Sentinel típusú szúnyogcsapdát alkalmazunk a monitorozáshoz. A folyamatosan működő csapda egy kisváci kertben van elhelyezve – számolt be a projekt részleteiről András. – Helyi projektként indult, de az Ökológiai Kutatóközponttal való együttműködés révén, egy országos projektnek is a része lett: 5 különböző helyszínen vizsgálják a csípőszúnyogokat ugyanezzel a módszerrel.”

Széndioxiddal és vajsavval csalogatják be a repülő szúnyogokat, amiket egy kis ventilátor szippant be. A napi fogást az önkéntes üzemeltető begyűjti és lefagyasztja. Az előforduló fajokat és azok egyedszámait az Ökológiai Kutatóközpont kutatói meghatározzák. A szúnyogtrend-grafikon a fogott fajokkal felkerül az internetre – jelenleg még csak a Bagolybükk Egyesület facebook oldalára, de remélik, hamarosan a Váci Önkormányzat oldalán is elérhető lesz. A begyűjtött szúnyogokon később virológiai vizsgálat is történik, azaz azt is tudni fogjuk, volt-e emberre vagy állatra nézve fertőző vírust hordozó egyed a befogottak között.

„A csípőszúnyogok, amikor megcsípnek bennünket, nem csak vért szívnak, hanem a nyálukat is belénk injektálják. Ezekre a nyálban lévő anyagokra az egyes emberek immunrendszere hevesebben vagy kevésbé reagál, ez a reakció a csípés utáni duzzanat – tették hozzá az Ökológiai Kutatóközpont részéről. – Ha valamilyen kórokozóval fertőzött a csípőszúnyog, akkor a nyállal együtt a kórokozót is belénk juttatja. Tudni kell azonban, hogy nem minden csípőszúnyogfaj képes az összes szúnyogok által terjesztett körokozót közvetíteni.”

Mint elmondták, azért fontos nyomon követni ezeknek az invazív, idegenhonos fajoknak az elterjedését, mert sokkal több és sokkal veszélyesebb kórokozók terjesztésére képesek, mint a hazai fajaink. Ám ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szúnyog fogja behozni az országba a kórokozót, hanem mi emberek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ éves jelentései alapján, évente 5-10 alkalommal fordul elő, hogy nyaralás során valaki megfertőződik sárgaláz vagy dengue vírussal, és már csak itthon diagnosztizálják. Ha például egy sárgaláz vírussal fertőzött ember találkozik egy olyan csípőszúnyoggal (pl. az inváziós tigrisszúnyoggal), ami képes továbbadni a kórokozót, akkor már itthon is kialakulhat egy fertőzési láncolat. Ezért jó ismernünk ezeknek az inváziós csípőszúnyog-fajoknak a hazai elterjedését.

Az Ökológiai Kutatóközpontban 2019-ben indítottak egy szúnyogmonitor projektet (www.szunyogmonitor.hu), melynek kapcsán a lakossággal karöltve vizsgálják a hazai inváziós csípőszúnyogokat (ázsiai tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog, koreai szúnyog), de városunkban csak nemrég indult a napi szintű csapdázás, ezért még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Eddig egy félhónapnyi gyűjtött anyag van meghatározva. Ebből csupán egyetlen példány volt az inváziós fajokhoz tartozó ázsiai bozótszúnyog. De ha valaki kíváncsi az eddigi eredményekre, az alábbi linken megtekintheti őket: https://docs.google.com/spreadsheets/d/18Sn4DGg3lwCLZK4Nxc3Mh0QZYZw7lk6DTbZ4cB2DiNs/edit?usp=sharing ♦