GKI: árrögzítés nélkül messze vernénk az uniós mezőnyt
Magyarországon emelkednének legnagyobb mértékben a fogyasztói árak. Az ársapkák nélkül tízezrekkel kerülne többe a gáz és az üzemanyag háztartásonként, derült ki a Gazdaságkutató Intézet (GKI) legfrissebb elemzéséből, melyet a Napi.hu közölt.
A kutatásból kiderül, hogy májusban a kilencedik legmagasabb áremelkedést regisztrálták Magyarországon az unión belül, de a 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk széles körben befagyasztották az árakat, amely – az üzemanyagáraktól eltekintve – nem jellemző a többi tagállamra. A GKI állítása szerint ráadásul 2015-höz viszonyítva még sötétebb a helyzet: az unió harmadik legrosszabb inflációs mutatójával 31,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt hét évben. Az árrögzítés nélkül messze vernénk az uniós mezőnyt.
Az elemzés kitér arra is, mekkora áremelkedést okoznának azok a termékek és szolgáltatások, amelyek árai jelenleg rögzítettek, ha azokat valós piaci áron kellene megvásárolni. Ehhez a KSH 2011-es fogyasztói kosarát vették alapul. Eszerint összesen 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné. A GKI szerint a hazai és az uniós árindex összehasonlítását ez a számítás jobban tükrözi.
A GKI számítása alapján egy főre vetítve az összes ár felszabadítása éves szinten 261 ezer forinttal, havi szinten 22 ezer forinttal terhelné a családi kasszát. A földgáz piaci áron havi 15 ezer forinttal dobná meg a gázszámlát, az autósoknál pedig az üzemanyag havi 20 ezer forinttal kerülne többe kocsinként. A villamosenergia háztartásonként havi 6 ezer forinttal kerülne többe, az élelmiszerek árstopjának feloldása pedig havi 2150 forinttal emelné a költségeket. ♦