A kötelező olvasmányokon túl: Marton B. Benett, a váci sci-fi író diák

Sokat lehet manapság arról hallani, hogy egyre kevesebb ember kezében fedezhetőek fel a könyvek. A gyorsabb, könnyedebb, az agyat kevésbé megerőltető szabadidős kikapcsolódási lehetőségek sokkal vonzóbbá váltak. Előbb nézünk meg egy youtube videót, mintsem hogy belemélyedjünk egy novellába. A kritika mindenki, de talán mégis leginkább a fiatalok kapcsán szokott felvetődni. Azonban talán jogtalanul. Ugyanis már nem először egy váci diák az, aki ennek az ellentétét bizonyítja be és nemcsak olvassa a könyveket, hanem már saját szerzeménnyel is büszkélkedhet.

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott bemutatkozásában, a magát írói álnéven Marton B. Benettként bemutató középiskolás tanuló is – talán pont a fenn említett kritikákra reagálva – elmondja, sose gondolta volna, hogy egyszer írói pályafutásba kezd. Pár éve még egyenesen kerülte a könyveket, köszönhetően a kötelező olvasmányoknak, amelyek ahelyett, hogy megszerettették volna vele az olvasást, elvették a kedvét tőle. Azt, hogy végül mégis közel került a szívéhez az irodalom, elsősorban általános iskolás tanárainak, illetve első élvezetes olvasmányainak köszöni. Első sikereinek az oka viszont véleménye szerint ennél mégis plátóibb.

„Az áttörést egy lány hozta, akinek kedves kis történetekkel szerettem volna imponálni; tulajdonképpen a múzsám volt. Rengeteg érzés és gondolat kavargott bennem, amelyeket vagy meg szerettem volna osztani Vele történetek formájában, vagy egyszerűen körítést akartam keríteni nekik. Ez az időszak alapozta meg az Elásott boldogság című regényemet is – majd az Odarg sorozatot –, habár először nem terveztem ilyen nagyszabásúra. Még annak a lánynak kezdtem el írni, azzal a szándékkal, hogy majd ezt is Neki adom, csak hát időközben eltelt egy bő év, miközben rengeteg minden történt, változott. Rájöttem arra is, hogy az Elásott boldogságot komolyan fogom venni és egy igazi történetet fogok varázsolni belőle” – írja

De mint hozzátette, természetesen ezt megelőzően is „írogatott”, hiszen szeretett fogalmazni, a képzeletét pedig szabadjára engedni. Az első „történetét”, amely körülbelül 20 oldalas volt, egy angol órának köszönheti, amikor az egyik évfolyamtársának a történetét egészítette ki és faragta egy kerek történetté.

„Az Elásott boldogság sci-fi kalandregényemmel kapcsolatosan még annyit szeretnék elmondani, hogy a világa megteremtésekor egy fő szempont volt számomra, hogy ne olyan legyen, mint a miénk. Ne legyenek benne többek között mobiltelefonok, sem internet, az élet pedig ne legyen annyira megkönnyítve, mint a miénk. Így jött létre az Elásott boldogság univerzuma, ami félig a hightech érában helyezkedik el, félig a régmúltat idézi. Talán a hangulatát a kedvenc műfajomhoz, a steampunkhoz tudnám hasonlítani” – fogalmazott a fiatal író. ♦