A fény felé – Kocsis Iván emlékkiállítás nyílt az Elefántos Házban

Nagyszabású életmű kiállítással emlékezik a város a 2020 júniusában elhunyt váci fotóművész, Kocsis Iván emléke előtt, aki nemzetközi jelentőségű fotóművészeti pályája mellett kulturális szervezőként és szakíróként egyaránt kiemelkedően sokat tett a váci, illetve tágabb értelemben a magyar fotográfia fejlődéséért és népszerűsítéséért. Kocsis Iván munkásságának – különösen lokális viszonylatban – talán a legismertebb szelete a hat évtizeden át fennálló Dunakanyar Fotóklub vezetése volt, melynek 1958- as megalapításától kezdve haláláig az elnöke maradt.

Az október 14-én megnyílt tárlat, valamint a kiállításhoz kapcsolódó katalógus mintegy hatvan alkotáson keresztül villantja fel e hatalmas életmű csomópontjait.

A Madách Imre Művelődési Központ szervezésében megvalósult emlékkiállítás alapötlete a művész régi barátjától és művésztársától, a Magyar Televízió egykori dramaturgjaként ismert Zahora Máriától származott. „Hívására” egyként álltak össze a Dunakanyar Fotóklub további tagjai: a kiállítás kurátoraként feltüntetett dr. Bea Imre, Gerengay Gusztáv, dr. Szőnyi Mihály és Varga Ildikó.

Elsőként Matkovich Ilona Vác város polgármestere köszöntötte a telt házas közönséget. Köszönetet mondva egyúttal mindazoknak, akik fenntartják a művész emlékét.

A kiállítást Dr. Feledy Balázs művészeti író, Kocsis Iván egykor barátja nyitotta meg. Személyes hangvételű beszédében a barát és egykori pályatárs szemszögéből tekintette át Kocsis Iván művészi és művészetszervezői életútját, azt az értékteremtő tevékenységet, melynek a magyar fotográfiára gyakorolt hatása (gondolva egyebek közt az általa meghonosított diaporáma műfajára, a Dunakanyar Fotóklub által szervezett, több száz hazai és nemzetközi kiállításra, fesztiválra, az általa végzett tehetséggondozásra vagy akár a 2003-ban létrehozott Váci Fotóművészeti Gyűjteményre.) – mint mondta – túlértékelhetetlen.

Az ünnepségen közreműködött Kocsis György énekes-dalszerző.

A falakon tematikus csoportokba rendezett képek csodálatos keresztmetszetét adják Kocsis Iván művészeti törekvéseinek. A kezdeti évtizedek legmarkánsabb képeitől kezdve a művész érdeklődésének középpontjában álló jellegzetes mozgástanulmányokon át, a fotográfia és képzőművészet határmezsgyéjén született, impozáns fotó grafikákig, az ihletett művészportrékig, szakrális alkotásokig és a három nagy tanulmányút emlékét őrző művekig. (Fano, Párizs, Róma)

A központi falon, a többi, fekete-fehér keretes alkotástól elütően, kék keretbe foglalva – a fénnyel átitatott sejtelmes erdőrészletet ábrázoló – plakát. Rajta a kiállítás és katalógus címe: a Fény felé.

A fény-árnyék titokzatos játékát életre keltő, varázslatos fotó így, egy lezárult pálya vetületéből nézve, még mélyebb és szimbolikusabb jelentést ölt. Kocsis Iván olykor „sötét”, göröngyös utakon haladva, olykor „szembeszállva és dacolva”, élete végéig makacsul és töretlenül hitt a művészet fényhozó-teremtő-és megőrző szerepében. Ez a hit hatotta át egész életművét, melynek a december 27-ig látható kiállítás méltó emléket állított.

A kiállítás Vác Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg. (Maczkay Zsaklin, fotók: Orvos András) ♦