Hogyan tud egy közösség érdemben részt venni lakóhelye fenntarthatóvá alakításában?
Mit jelent a kék- és zöldinfrastruktúra? Milyen előnyei lehetnek, és mire kell odafigyelni a gyakorlati megvalósítása során? Hogyan kapcsolható egymáshoz a környezet védelme és a közösség fejlesztése, és milyen módszerek léteznek erre? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Zöldinfrastruktúra és Közösségfejlesztés Konferencia szakértői és előadói Vácon 2022. november 11-én – olvasható az intézmény közleményében.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2022. november 11-én tartotta meg Zöldinfrastruktúra és Közösségfejlesztés Konferenciáját, amelynek középpontjában a fenntarthatóság infrastrukturális és közösségi megközelítése állt. Az Apor oktatói és mesterképzésen tanuló hallgatói mellett neves hazai szakértők, civil és közösségépítő szervezetek tagjai is tartottak előadásokat, workshopokat a konferencián.
A konferencia mind tematikáját, mind lebonyolítását tekintve újszerűnek tekinthető. Az előadók különböző szakterületek irányából közelítették meg a témát: a történelmi kertek gondozásától a közösségi környezettudatos vízgazdálkodásáig, valamint a városi éghajlat figyelembevételétől a települések biodiverzitásának fontosságáig. A főiskola mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakos hallgatóinak Impro színtársulata napközben a „playback” színházi technika alkalmazásával mélyítette a konferencia tapasztalatait a résztvevőkben.
A konferencia témáit két korszerű munkamódszerrel dolgozták fel: az egyik a World Café, ahol konkrét közösségi zöldinfrastruktúra problémákat és kezdeményezéseket vetettek fel a szakértők. Ilyen volt például a Települési kék-zöld infrastruktúra és klímaalkalmazkodás – gyakorlati megvalósítási tapasztalatai 5 hazai településről című előadás és műhelybeszélgetés, amely során a kék-zöld infrastruktúra (vízi és szárazföldi területek hálózata) használatának előnyei mellett a lehetséges nehézségekbe is beavatta az érdeklődőket a WWF Magyarország Alapítvány munkatársa. A szakértő egy 5 magyarországi települést érintő négyéves projekt tapasztalatait adta át a résztvevőknek. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóintézetének tagja saját előadásában néhány követendő nemzetközi példát is ismertetett a városi zöldterületek fejlesztési programjaira vonatkozóan.
A másik módszer pedig a szociális „hackathon” volt, amely egy egyelőre nemzetközi szinten is újdonságnak számító közösségi eljárás. Ezt a Közösségfejlesztők Egyesületének tagja mutatta be egy sikeresen végigvitt miskolci hackathon esettanulmányán keresztül. A módszer egyszerre jelent versenyt, közösségépítő fesztiválhangulatot és egy támogatott munkafolyamatot, amely során a csapatok 48 óra alatt eljutnak a kezdetleges ötlettől a már kidolgozott, részletes projekttervig.
„A mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzés szakfelelőseként fontosnak tartom, hogy a megújuló közösségfejlesztő módszertanok oktatásával támogassuk a környezetvédelmet, a természethez való kapcsolódást és a lelki egészség megőrzését. Mivel a városiasodás mára globális mértéket öltött, egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogy az embereknek városi környezetben is lehetőségük nyíljon kapcsolódni a természethez, és ezáltal egymáshoz is” – emelte ki Dr. Elekes Györgyi, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója. ♦