700 százalékos adóemeléssel sokkolta Nagymaros külterületi lakóit az önkormányzat, aztán visszakozott

Az először a koronavírus-válság állami elvonásai, majd az energiakrízis miatt bajba került települési önkormányzatok egy része a helyi adók emelésével próbálja kipótolni a költségvetését. Nagymaroson is ez történt: egy november végi képviselőtestületi ülésen arról határozott az önkormányzat, hogy az idegenforgalmi és települési adó mellett számottevően növelik a sok éve változatlan mértékű építményadót is – írja a telex.hu.

Az adóemelés sosem népszerű lépés, de nem ez verte ki igazán a biztosítékot helyben, hanem az, hogy ugyanazzal a lendülettel megszüntették az azoknak járó a adókedvezményt, akik nem lakásként nyilvántartott épületbe vannak bejelentkezve. A november végi képviselőtestületi döntés után úgy nézett ki, a lépés több száz háztartásnak jelent több mint 700 százalékos adóemelést, akár évi több tízezer forintos plusz kiadást.


A lakossági felháborodás hatására azonban pár nappal később a település vezetése belátta, hogy igazságtalan döntést hozott: a polgármester a napokban arról tájékoztatta a lakosságot, hogy méltányosságot gyakorolnak majd azokkal szemben, akik tényleg életvitelszerűen élnek a településen nem lakóépületként nyilvántartott házakban.

Ezzel valószínűleg elcsitulnak a kedélyek Nagymaroson, de a történet abból a szempontból tanulságos, hogy egyszerre jelenik meg benne az önkormányzatok szorult helyzete és az agglomerációs problémák.

A november végi önkormányzati döntés értelmében Nagymaroson így változik az évente fizetendő építményadó az egyes kategóriákban jövőre:

  • Az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként nyilvántartott épületeknél (pl. nyaraló, gazdasági épület) 900 forint/négyzetméterről 1100 forint/négyzetméterre nő.
  • A lakásként (lakóházként) nyilvántartott épületeknél 150 forint/négyzetméterről 250 forint/négyzetméterre nő.
  • A tulajdonos lakóhelyeként bejegyzett, de nem lakásként nyilvántartott épületeknél pedig a jelenlegi 150 forint/négyzetméter helyett 1100 forint/négyzetmétert fognak fizetni a tulajdonosok.

Ez utóbbi, valóban súlyos mértékű emelést (pontosabban kedvezmény-megszüntetést) azzal indokolta az önkormányzat a vonatkozó előterjesztésben, hogy „sok esetben csak azért történik bejelentkezés, hogy kedvezőbb adófeltételekkel fizethessenek, de a valóságban nem élnek ott életvitelszerűen. Ez bizonyos esetekben további feladatokat háríthat az önkormányzatra (pl: hagyaték)”. Magyarán szerintük sokan visszaéltek a lehetőséggel, hogy pár tízezer forintot megspóroljanak. Összesen 24 ezer négyzetméternyi ingatlan érintett van szó, az önkormányzat alsó hangon 18 millió forintos plusz bevételt remélt az intézkedéstől.

A felháborodott lakosság azonban úgy látja, nem a trükközők miatt lett ennyi ember, aki nem lakóházként nyilvántartott épületben él.

Nagymaroson aránylag sok olyan rész van, ami a teleülés belsejéhez közel fekszik, mégis külterületi besorolású, és nagy területű üdülőövezet is van. Ezeken a helyszíneken pedig csak hétvégi házként, gazdasági épületként lehet regisztrálni az épületeket. Ettől függetlenül sokan költöznek ide, akik jó közlekedésű, Budapesthez közeli agglomerációs lakóhelyet keresnek, ahol még a természet is szép.

Az ilyen részeket ráadásul nem feltétlenül lehet átminősíttetni. A történetre a figyelmünket felhívó olvasónk például egy külterületnek számító utcában él, ahol az átsorolás érdekében pár éve összefogtak a lakók. Kérvényezték az önkormányzatnál, hogy belterületté válhassanak, de kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű. A belterületi státuszhoz meg kell felelni egy csomó infrastrukturális feltételnek (például hogy gond nélkül meg tudja közelíteni a mentő, tűzoltó), amelyek a meredek utcában nem voltak adottak.

Nagymaroson sok hasonló utca van, amelyet vagy egyáltalán nem, vagy csak drága önkormányzati beruházás árán lehetne belterületté átsorolni, így aztán maradnak az állandó lakók nyaralóként nyilvántartott házakban. Az új adószabály értelmében ők 2023-tól fizethették volna a lakóingatlanban lakók többszörösét építményadóban. Egy családi ház esetén nem elhanyagolható összegről volna szó, egy 90 négyzetméteres lakásnál – amelybe be vagyunk jelentkezve – például évi 22 500 forint lenne az adó, ha lakóházként van nyilvántartva, de 99 000 forint, ha nyaralóként.

A települési Facebook-csoportban és a döntésről párbeszédet kezdeményező képviselő posztja alatt látványosan kiakadtak az emberek, amit a jelek szerint Heinczinger Balázs polgármester is érzékelt; december 2-án közzétett egy november 30-i keltezésű tájékoztatást az ügyben. Eszerint lépéskényszerben voltak, hiszen a stabilitási törvény értelmében november 30-ig meg kellett hozniuk a döntést az adókról, és a gépjárműadó elvonása, valamint az elszálló energiaárak miatt nem volt más választásuk, mint emelni.

Heinczinger azt írja, az adóelkerülőket szerették volna kiszűrni a leginkább vitatott kedvezmény-megszüntetéssel, ami mindenkinek az érdeke, de megérti a felháborodást. Ezért egy javaslatot szeretne a képviselőtestület elé terjeszteni arról, hogy az új adórendeletbe építsenek bele egy kedvezményt, amelynek értelmében a ténylegesen, életvitelszerűen nem lakóházként nyilvántartott épületben lakók ugyanannyit fizetnek majd, mint a lakóházban lakók (250 forint/négyzetmétert). ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments