Bemutatták Laik Eszter mesekönyvét: ha felnőttként olvassuk, a magunk gyermekségével találkozhatunk

A napokban mutatták be Laik Eszter Csoda Betlehemben című kötetét, amelynek alcíme: Az első karácsony története. A könyv az Arcus Kiadónál jelent meg. A szerző először is megköszönte a bizalmat, mert amikor a kötet szerkesztője, Misik-Nagy Rita megkereste az ötlettel, hogy a születéstörténetből kellene egy mesekönyvet írni, a szerzőnek az volt az első gondolata: ő ehhez kevés.

Volt némi félelem Laik Eszterben a könyv megírásával kapcsolatban, mert nagyon tiszteli a bibliai szövegeket. Elmondta, hogy ugyan sok mesekönyv jelenik meg ebben a témában, ő nem szerette volna, ha valami bugyutácska mesével állna elő, ugyanakkor azt se, ha túl patetikus a mű. Az arany középút, a hang megtalálásában sokat segítettek a könyv szerkesztője és a könyv lektora. Az újra mesélése az evangéliumi születéstörténetnek. Nagy élmény volt Eszter számára, hogy a legtöbben ezt a történetet ismerik a bibliából, természetesnek vesszük, hogy velünk és bennünk van, mondta a bemutatón a szerző. Kifejtette, hogy amikor kicsit jobban belemélyedt, rájött, hogy annyi finomság és részlet van a történetben, hogy mennyi mindenen ment keresztül Mária és József. A könyv írója elmondta, hogy sokat tűnődtek a kiadóval, hogy milyen korosztályt célozzanak meg a kötettel. Végül egyfajta kortalan mű született. Véleménye szerint az a jó mese, ami nem csak a gyerekeknek szól. Véleménye szerint a mese igazából egy kortalan műfaj, hiszen ugyanúgy szól felnőtthöz és gyerekhez, ezt a célt igyekeztek elérni a kiadóval.

Az illusztrációkat Szimonidesz Hajnalka készítette. Elmondta, hogy régóta szeretett volna bibliai szöveget illusztrálni. A jó szövegek, jó történetek megtalálják a maguk illusztrátorukat és így egy olyan egységgé válik, amitől nem csupán egy könyv lesz, hanem egy könyvtárgy. Az illusztrátor hangsúlyozta még, hogy fontos volt a könyv készítésekor: mindenki át tudta érezni a bibliai esemény súlyát, átérezni azt a kort, azt a korszellemet.

Bokros Levente lelkipásztor, a könyv lektora hangsúlyozta, mennyire fontos a jó illusztrációi munka. Hiszen, ha egy gyermek leül a könyvvel, amit felolvas neki egy felnőtt, a képek által jobban el tudja képzelni a történetet, tehát nagyban hozzátesznek az illusztrációk az értelmezéshez. Szerinte nem a lektor feladata, hogy beszűkítse az írónak a gondolkodását, hanem inspirálja azt a folytatásra. Bibliai mese, mint olyan egy kissé ellentmondásos. A Biblia az Biblia, a mese, mint olyan, az mese.

Laik Eszter könyve egy igaz történetről szóló mese. Ha felnőttként olvassuk, a magunk gyermekségével találkozhatunk. Bokros Levente kiemelte: a felnőttnek fontos része a benne lévő gyermeki lét, a dolgokra, történetekre való rácsodálkozás. Ez a bemutatott könyv lényege. A szöveg nem „nyomja agyon” a képeket és fordítva, a képek sem „nyomják agyon” a szöveget. A kötetben a szerző és a rajzoló egy-egy világot teremt úgy, hogy azt otthon felolvasva értelmezve adjuk elő. Azért nem gyerekkönyv, mondta a lektor, mert nekünk, felnőtteknek minden nap szükségünk van arra: gyerekként élni át ezeket a történeteket. ♦