Vácról Toszkánába: megjelent Iványi Orsolya első könyve

Nemrég jelent meg Iványi Orsolya első kötete Toszkán love story címmel a Jaffa Kiadó gondozásában. Ennek kapcsán faggattam a váci születésű írónőt.

Mit jelent számodra Vác?

Itt születtem, itt nőttem fel, ide jártam gimnáziumba, első szerelem, meghatározó élmények kötnek a városhoz. Bár azóta sokat változott minden, szeretek hazajárni, itt laknak a szüleim, a könyvből sem maradhatott ki a város. Az egyik kedvenc helyem amúgy a könyvtár volt, ahol mindig kinyílt egy kicsit a világ, bár akkor még nem gondoltam, hogy egyszer majd könyvet is fogok írni, bár tény, hogy kommunikációs szakemberként közel állnak hozzám a szavak és az írás.

Magáról a könyvről mesélj kicsit bővebben, például a borítóról, egyáltalán: miről szól a kötet?

A könyv egy memoár, bár van, aki szerint 48 évesen korai még memoárt írni. Amikor megkeresett a Jaffa Kiadó, hogy lenne-e kedvem megírni a történetemet, nagy örömmel mondtam igent. A könyvben elmesélem, hogyan kötöttem ki Toszkánában 6 évvel ezelőtt, hogyan váltottam országot (másodszor), hogyan találtam férjet és hogyan lett új karrierem 40 felett. A középkorú nők helyzetének, kihívásainak és lehetőségeinek témája mindig is érdekelt, ezt írtam meg a saját történetemen keresztül.

Miért döntöttél úgy, hogy évekkel ezelőtt otthagytad az addigi életed. Elégedetlen voltál vele, unalmas volt?

Ez nem volt tudatos lépés, alapvetően az életem soha nem volt unalmas, előtte 3 évet éltem Londonban, majd hazaköltöztem Budapestre, szabadúszó kommunikációs tanácsadó lettem, nem volt tervben az újabb költözés, de aztán online megismerkedtem egy férfival, kimentem egy vakrandira, ami olyan jól sikerült, hogy 45 nappal később 3 bőrönddel kiköltöztem és úgy gondoltam, hogy megnézem milyen a “Napsütötte Toszkána” közelebbről.

Hat éve Toszkánában élsz. Hogy telik az életed odakint? Mivel foglalkozik a párod? Vakrandiból Toszkána… nem kis bátorság kell ehhez. Hogyan telnek az ottani hétköznapjaid?

A hétköznapok itt is hétköznapok, bár az tény, hogy a toszkán miliő rendesen tudja feledtetni a hétköznapiságot. A férjem nem olasz amúgy, őt is ide sodorta az élet, ő korábban filmproducer volt Los Angelesben. A vidéki élet rengeteg munkával jár, soha nem unatkozunk, mindig van valami, amit meg kell oldani. Mindketten éltünk nyüzsgő világvárosokban, most már jobban preferáljuk a lassabb életet.

Az „Éljenek a 40 feletti nők!” mozgalom alapítója vagy. Erről a mozgalomról szeretnék többet megtudni.

42 éves voltam és azt vettem észre, hogy velünk, 40 feletti nőkkel nem foglalkozik senki, nem találtam olyan hasznos vagy érdekes tartalmakat, amelyek minket céloznának meg. Egyre fontosabb a társadalom jövőképességének aktív alakítása, én úgy tudok ehhez hozzájárulni, hogy reflektorfénybe helyezem azt a korosztályt, mely jelenleg láthatatlanságra van ítélve: a 40+ nőket, akik a családok, a közösségek, a társadalom alappillérei. Így született meg az „Éljenek a 40 feletti nők!” mozgalom és közösség, ahol már 20 ezren vagyunk. Négy éve vagyok menopauza aktivista és kutató, a Magyar Menopausa Társaság tagjaként próbálok segíteni a változókorban lévő nőknek, a Vichy kozmetikai márka Változókor Nagykövete vagyok három éve.

Véleményed szerint milyen az átlagos magyar 40-es nő? Mik a tapasztalataid?

A társadalom, a média nyomására mindenki tökéletesnek akar látszani, mindenki az ifjúságot hajszolja, és a nőnek akkor van értéke, ha fiatal/csinos/tud gyereket szülni. Aztán jön a negyedik X és mi nők is elkezdjük azt hinni, hogy elértéktelenedünk. A társadalmi sztereotípiákat szisztematikusan rombolni kell a 40 pluszos nőkről, aktívak vagyunk, kísérletezőek vagyunk, nem lassultunk le (sőt), és mégis keserűen ironikus, hogy küzdenünk kell a láthatatlansági szindrómával a korunk miatt.

Hol kapható a kötet Vácon és máshol?

Vácon a Lyra Könyvesházban és az Arcus könyvesboltban. Pesten a Jaffa és országszerte a Libri boltokban. (Fotó: Gregus Máté) ♦