Ha a gondolat rab, rab az olvasó, rab a nemzet is – Minden kornak kötelessége meghatározni a maga 12 pontját
Együtt ünnepelt március 15-én a város. Reggel 9 órakor már hagyományosan a Petőfi-emléktáblánál kezdődött a program, majd a sajtó képviselői a Landerer emléktáblánál koszorúztak. Itt mondott beszédet Inotay Gergely alpolgármester, aki a sajtószabadság fontosságát hangsúlyozta. Az eseményről a Váci Hirnök Facebook oldalán jelent meg beszámoló.
„De milyen gondolat irányította az 1848. március 15-én a 12 pontot megfogalmazó márciusi ifjak: Petőfi, Irinyi, Jókai és Vasvári tollát, hogy a ma és mindenkor aktuális preambulum: legyen béke, szabadság és egyetértés után rögtön a sajtó szabadságát, s az azt korlátozó cenzúra eltörlését rótták a legelső pontnak? Miért nem a törvény előtti egyenlőség, a nyilvánvalóan a nemzeti szuverenitás és függetlenség zálogaként szolgáló nemzeti őrsereg, a Nemzeti Bank, felelős minisztérium került a legelőkelőbb helyre a sorban? A sajtó szabadsága – a gondolat szabadsága. Minden intézményesült kívánalom csak ennek folyománya és logikus folytatása lehet. A gondolat a teremtő erő, minden csak ennek következménye. Ha a gondolat rab, rab az olvasó, rab a nemzet is” – emelte ki.
Míg a Madách Imre Művelődési Központban zajlott a hagyományos történelmi játszóház, addig a város képviselői a Honvédemlékműnél, valamint az alsóvárosi temetőben, a honvéd áldozatok síremlékénél koszorúztak.
A rossz idő ellenére sokan gyülekeztek délután a Kossuth téren, ahol a Váci Ifjúsági Fúvószenekar toborzója után Szlávics Viktória, a váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola tanulója szavalta el a Nemzeti dalt. A koszorúk elhelyezése után a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium vezetésével indult el az menet az ünnepségre, melynek ezúttal a rossz idő miatt a helyszíne a művelődési központ volt.
Matkovich Ilona ünnepi beszédében a nők szerepét hangsúlyozta az 1848-as szabadságharcban, akik ugyanúgy kivették a részüket szavakkal és tettekkel.
„Emlékezzünk meg itt a váci Mikula Katalinról, aki ha nem is harcolt, de eredményesen vett részt az önkéntes nemzetőrök toborzásában. Róla írja Tragor Ignác a szabadságharc helyi eseményeit feldolgozó könyvében az alábbiakat: „egy lelkes honleány, a szépségében tündöklő hajadon honvédmentével díszíti sudár termetét, csákót csap a bodros fejére és kardot köt az oldalára s így áll be a toborzók közé. Együtt táncol a regrutákkal. Nem egy ifjú csap föl katonának az ő kezébe, mert elbűvöli a szép markotányos szeme, tekintetének varázsa.” Mikula Katalin később a honvédorvos Emerich Gottfried felesége lett, helytállt, amikor férjét összeesküvőként 8 éves várfogságra ítélték. A család sírja az alsóvárosi temetőben van, a honvédeké közelében” – hangzott el.
A kor aktualitásaira rátérve a polgármester arról beszélt, hogy minden kornak kötelessége meghatározni a maga 12 pontját, azt a nemzeti minimumot, amely a szabadságra és a demokráciára épít.
„Arra a szabadságra, amely mindenki szabadsága. Arra a demokráciára, amelyben a hatalom okosan irányít, de nem kizárólagos, és nem uralkodik. 1848 hősei, igaz, boldog szabad országot akartak. Ma 2023-ban ismét kívánnunk kell a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, a jogegyenlőséget, az igazságos adórendszert, a hatalmi fékeket és ellensúlyokat is. Ismét kívánnunk kell egy olyan országot, amely nem kirekeszt, hanem együttműködik állampolgáraival. Ismét kívánnunk kell egy olyan kormányzást, amely nem arra törekszik, hogy a kevés kiváltságos még többet, a sok szegény pedig még kevesebbet kapjon.
Minden korban kötelességünk kimondani, és tenni azért, hogy olyan országban élhessünk, ahol a hatalom szolgál és nem kiszolgáltatottá tesz. Olyan országban, ahol nem kell – mint 175 éve – kívánni a sajtó szabadságát, mert ez természetes, ahol soha többé nem épülhetnek falak a félelem és megfélemlítés, az erőnek hívott erőszak, a demokráciának hazudott önkény és a gátlástalan sikerpropaganda tégláiból. Olyan országban szeretnénk élni, ahol senkinek nem jut eszébe, mieinkre és tietekre, jókra és gonoszokra, hazafiakra és hazaárulókra hasogatni a nemzetet. 1848 hősei és hősnői elég bölcsek voltak ahhoz, hogy tudják, a társadalmi igazságosság csak sokféle véleményből és értelmes vitában születik. A történelem során megtapasztalhattuk, amelyik kormány nem eszerint viselkedik, az megfojtja a haza és haladás 48-as eszményét, amelyért annyi honfitársunk adta vérét” – mondta.
Ez az üzenete 1848 bátor hőseinek és bátor hősnőinek. Legyen emlékezetük örök példa minden nemzedéknek – hívta fel végül a figyelmet Matkovich Ilona polgármester.
Az ünnepségen közreműködtek a Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium tanulói. (Fotók: Facebook) ♦