Mit mutat a Levegőhigiénés Index és hol követhetők a napi adatok?
Elég gyakran halljuk, olvassuk a médiában a közleményt, hogy a szálló por minősége több települést veszélyeztet. Legtöbbször a felsorolásban benne van Vác városa is. Ez alkalommal elhangzik az is, hogy milyen mértékű a veszélyeztetettség: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen, vagy veszélyes. Mit is rejtenek ezek a meghatározások és miért van szükség Levegőhigiénés Indexre?
Egészségi állapotunk megóvása és javítása érdekében a mai kor embere próbál egyre jobban ügyelni környezetére, figyelemmel követi annak alakulását. Egészségünket és komfortérzetünket számos tényező befolyásolja, melyek közül jelentős szerepe van a bel- és kültéri levegő minőségének. A környezeti levegő minőségéről, azaz az egészségvédelem szempontjából legfontosabb légszennyezők koncentrációjáról számos helyről tájékozódhatunk. A levegőminőségre vonatkozó adatok értelmezése azonban szakértelmet kíván. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által naponta frissülő Levegőhigiénés Index 2007 óta hiteles információt szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a légszennyezettség milyen egészségkockázatot jelent a különböző csoportok (pl.: gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi és egyéb, elsősorban szív- és érrendszeri betegségben szenvedők) számára. Az országos szintű tájékoztatás célja a várható rövid távú egészséghatások bemutatása és tanácsok segítségével az érintett csoportok egészségének védelme.
A Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható (1), a második a kifogásolt (2), a harmadik az egészségtelen (3) és a negyedik a veszélyes (4) minősítésű. A Levegőhigiénés Index meghatározásához szükséges, hiteles légszennyezettségi adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak folyamatosan közzétett vizsgálati eredményei szolgáltatják (http://www.levegominoseg.hu).
A koncentráció értékek megfeleltetése az egyes kategóriáknak a légszennyezettség és az adott légszennyező anyag koncentrációjának rövid távú egészséghatása között megállapított összefüggések alapján történik.
A Levegőhigiénés Index jelenleg az automata mérőállomásokkal ellátott településekre határozható meg. Ezek az alábbiak: Ajka, Budapest, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Kecskemét, Komló, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Oszlár, Pécs, Putnok, Sajószentpéter, Salgótarján, Sarród, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.
Milyen gyakorisággal frissül a Levegőhigiénés Index?
A Levegőhigiénés Index naponta frissül az értékelést megelőző napon közzétett koncentrációértékek alapján. A legfrissebb adatok, illetve egyéb tájékoztató anyagok elérhetőek a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján (https://www.nnk.gov.hu/).
Milyen tüneteket tapasztalhatok, ha a levegő minősége nem megfelelő?
A légszennyezettség egészséghatásai rövid és hosszú távon is jelentkezhetnek. Elsősorban az érzékeny lakosságcsoportba tartozóknál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) jelentkezhetnek rövid távú egészséghatások.
Az egyes légszennyezők egészséghatásában vannak eltérések, azonban a kulcsfontosságú légszennyezők mindegyikére igaz, hogy rövid távon légzőszervi tüneteket okozhatnak. A kis méretű aeroszol részecskék (PM2.5 és PM10) már rövid távon is károsan hatnak a szív- és érrendszerre (pl.: szívritmuszavart okozhatnak, növelhetik az agyvérzés (stroke), a szívinfarktus, az akut szívelégtelenség kialakulásának és a végtagok érelzáródásának kockázatát) amennyiben koncentrációjuk az egészségtelen vagy a veszélyes kategóriához tartozó értéket eléri, illetve meghaladja. Továbbá, a légszennyezők már rövid távon is károsan hathatnak az immunrendszerre, illetve a központi idegrendszerre.
Hogyan védekezhetek, ha a levegő minősége nem megfelelő?
A légszennyezettség által okozott betegségteher megfelelő odafigyeléssel, alkalmazkodással csökkenthető. Általánosságban a kedvezőtlen levegőminőségű időszakokban fordítsunk fokozott figyelmet egészségünkre (pl.: egészséges táplálkozás, a szervezetet terhelő egyéb káros hatások mérséklésére). Kedvezőtlen levegőminőség esetén a kisgyermekes szülőknek, a várandós kismamáknak, az időseknek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek különösen oda kell figyelniük néhány általános tanácsra.
A légszennyezés szervezetre gyakorolt rossz hatásai, illetve a gyulladásos megbetegedések ellen leginkább a rendszeres testmozgással lehet védekezni. Az érintett települések lakóinak azonban azt tanácsolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hogy ne tartózkodjanak hosszabb ideig, illetve ne végezzenek aktív fizikai tevékenységet a szabadban. ♦