Az alkotás útján haladva

Ha április, akkor tavasz. Ha Vác és tavasz, akkor Váci Tavaszi Fesztivál. Idén március 18-május 27. között rendezik meg a város egyik legrangosabb kulturális eseménysorozatát. A népszerű programsorozat részeként a kisebbségi önkormányzatok képzőművészei bemutatkozásainak ad teret és lehetőséget a nagy múltú Váci Margaréta Kávéház is. Évek óta rendszeresen láthatóak kiállítások, melyek által mélyebb betekintést nyerhetünk a kiállító művészek által a bennük, körülöttük zajló világba.

Most épp egy májusig látható tárlat került a falakra. Ezúttal a Váci Margaréta Kávéház és a Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett kiállításról van szó. Egészen pontosan Manajló-Prihogyko Viktória „Az alkotás útján haladva” című kiállítása látható.

Bayer Mária, a Váci Margaréta Kávéház tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd Németh Árpád festőművész nyitotta meg a kiállítást. Elmondta, hogy több évtizedes hagyománya van, hogy a város nemzetiségi önkormányzatai kiállításokat szerveznek, ilyenkor mutatkoznak be a különböző nemzetiségű alkotók. Ilykó Andrea iparművész, a Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke képviselte a festőművészt, és persze a ruszin kisebbséget, Manajló-Prihogykó Viktória sajnos nem tudott részt venni a megnyitón.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Gyertek el a Fut a Vácra, és próbáljátok ki a Spartan verseny hangulatát!

Manajló-Prihogykó Viktória kárpátaljai festő. Németh Árpád hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai festőkről azért annyit el lehet mondani, hogy kicsit másként alakult a művészi életük, mint a magyarországiaknak, vagy a Magyarországon kívül élő magyaroknak, legyen az Erdély, Felvidék vagy épp Kárpátalja. A kisebbségben élő művész mindig kettős kötöttségben él – ahogy Németh Árpád fogalmazott. Egyrészt, mint alkotóművész, törekvése, vágya, hogy bekapcsolódjon a modern, az európai, nyugati művészeti vonalakba. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ilyenkor van egy másik kötődés is. A saját nemzete, nemzettársai felé való. Nem hagyhatja cserben őket a stílusával. Amíg a franciáknál, vagy épp a magyaroknál vállalták az absztrakciót. Németh Árpád szerint annyira foglalkoztak vele, hogy a közönség érti, vagy nem érti azt. A saját sikereikhez, egyáltalán a kor nyelvezetéhez igazodtak. Leszögezte: ugyanezt nem teheti meg egy kisebbségben élő művész. Ő nem hagyhatja el a vontatmányt, ahogy a traktor sem hagyhatja el a mögé kötött utánfutót. Hanem a közelségében kell tartania, ehhez van egy szoros kötődés, tehát van ebben egy ilyen kettősség. Viktóriánál ugyanez a helyzet – húzta alá a felszólaló.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Dunai Cápa a Pannónia Házban

A kiállító festőművészről Németh Árpádtól megtudtuk, hogy történelem szakos egyetemi végzettséget szerzett, majd pedig a művészeti akadémián szerzett végzettséget. Hogy a történelemmel foglalkozott, ahhoz az is hozzájárult, hogy születése lévén szoros kapcsolatban volt a Manajló dinasztiával, ugyanis Manajló Fedor a kárpátaljai festők egyik ikonikus alakja volt. Tulajdonképpen innen számíthatjuk a kárpátaljai festőkolónia működését. Viktória az ő unokája.

Szemléletének alapját képezi, amit örökölt az elődeitől. A folklórhoz való ragaszkodás, a néphez való hűség ebben mutatkozik meg. A nemzetisége szokásait, ünnepeit, táncát, tárgyi rekvizitumait, viselkedését, ruházatát, énekét is felkutatta. Ebből táplálkozik a művészete, de ha csak ezzel foglalkozna, azt mondanánk rá, hogy folklorista. De a művésznek tovább kell lépnie. Viktória megtette ezt a lépést, természetesen a tanulmányai hatására és ösztönzésére. Így alakult ki a képi világa, ezekből a témákból építkezik. De nem leképezi, lemásolja, nem lefesti a táncosokat, énekeseket, vagy a favágókat, hanem megfesti – húzta alá  Németh Árpád. Ez egészen mást jelent. Ezek az alakok, rekvizitumok ezek képi elemként vannak jelen a munkáiban. Kalamajka, körtánc, ezt is szívesen ábrázolja a festőművész. Nem magát az alkotást, hanem azokat az elemeket, amelyeket közben az emlékezetében felidéz, ami ehhez tartozik, amely asszociációk révén tartozik mindenhez.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Magánéleti zaklatásért feljelentést tesz dr. Csereklye Krisztina, aki bemutatta az egyesület egyik képviselőjelöltjét

Átírja a dolgokat, minden képen látható ez az átírás. Amikor egy alak jelenik meg a vásznon, az sem egy személy, nem egyszeri alak, hanem a megfestett, kifejtett egyénben ott van az általános. Példaként említette a ”Favágók tánca” címűt. Egy mozdulatlan kép, pedig tudjuk, mit mutat: a mozgást. Az alkotó általánosságban beszél a favágókról. Vagy épp többek közt a hucul lovakra, azok szelídségére is utal a művészetében.

A kiállítás május 2-ig tekinthető meg a Margaréta Kávéházban. (Szávai Attila – Belső képek: Busójárók – Nagyszülők – Csárdás)

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments