Emlékkiállítás a váci zsidóság életéről, elhurcolásáról

Csütörtökön délután nyílt meg a Madách Imre Művelődési Központ Emeleti Galériájában a Vác Város Levéltára által összeállított kiállítás, amelynek megnyitóját a váci zsidóság elhurcolásának 79. évfordulójára időzített az önkormányzat.

Az „És akkor becsukták az ablakokat” elnevezésű tárlatindító eseményen a kiállítás kurátora Horváth M. Ferenc, Matkovich Ilona polgármester és Gyarmati György történész mellett Heisler András, a MAZSIHISZ volt elnöke és Radnóti Zoltán főrabbi szólalt fel. Közös gondolatuk volt, hogy nincs bűnös ország és bűnös nemzet, hanem bűnös politika és kommunikáció van, amely képes rávenni az embereket a közönyre és a gyűlölködésre.

A kiállítás elsősorban nem a Holokausztra koncentrál, hanem épp ellenkezőleg, annak a kisebbségnek az életét mutatja be, amely átszőtte és gazdagította Vác mindennapjait az élet minden szegmensében.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Ökumenikus imahét Vácon január 19-26. között

A kiállítás szeptember 15-ig a művelődési központ nyitvatartási idejében ingyenesen látogatható.

A kiállításról

A kiállítás alapgondolata megtörtént eseményre utal. Amikor a tizenhét éves leány és a hatalom által kényszerített embermenet végigment a váci Káptalan utcán, hogy kijelölt lakhelyére, a gettóba jusson, akkor a megfélemlítte, vagy éppen tudni nem akaró, közömbös lakosok becsukták az ablakokat; és valószínűleg a városban mindenhol így tettek, ahol a halálmenetek elvonultak.

Azokról a váci emberekről, egykori polgártársainkról, gyerekekről és felnőekről, nőkről és férfiakról szól ez a kiállítás, akik velünk, köztünk éltek. Családokról, iskolába járó gyerekekről, iparosokról és kereskedőkről, akik i éltek egészen 1944. június 30-ig, amikor többségüket elszállították a váci gettóból a monori gyűjtőtáborba, majd a náci megsemmisítő táborokba.

Azokról a váci munkaszolgálatosokról, akik a hadszíntereken lelték halálukat. Arról a költőről, Radnó Miklósról, aki a váci állomásról indult halálos útjára. Arról a kevés túlélőről, még kevesebb hazájába visszatérőről, és azokról, akik más országokban telepedtek le. Azokról a zsidó emberekről, akik magyarnak, vácinak vallották magukat, azokról az izraelita vallásúakról, akiknek az emlékeit ma már csak egy zsinagóga, két temető, néhány épület, emléktábla és botlókő őrzi.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  A Váci Jeszenszky® Balett táncosai a Győri Nemzeti Színházban

A kiállítás a váci zsidóságnak állít emléket, mindazoknak, akik szeretteiket látják viszont, mindazoknak, akik a vészkorszakot túlélték, de szól mindazokhoz is, akiknek emlékezni kötelességük. Mert Nádas Péter szavaival élve, ha „… valakinek nincsen személyes felelőssége vele kapcsolatban, az nem jelenti azt, hogy ne lenne maradandó történelmi felelőssége.”

A kiállítás anyagát több múzeum, levéltár és magánszemély gyűjteményéből állította össze Horváth Ferenc kurátor, levéltár-igazgató.

Csoportos látogatási és tárlatvezetési igényt a következő címen lehet jelezni: Vác Város Levéltára, 2600 Vác, Múzeum 4., tel: 06-27-305-444; e-mail: info@vacarchivum.hu (Forrás és fotó vac.hu) ♦

 

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
legújabb
legrégebbi legnépszerűbb
Inline Feedbacks
View all comments