Vigyázat! Másolva!

Ismét csoportos kiállítás nyílt július 28-án a Lyra Könyvesházban, ezúttal Vigyázat! Másolva! címmel.

Szokás szerint Jess Kinga a könyvesház vezetője köszöntötte a megnyitón résztvevőket, elmondta szubjektív gondolatait az aktuális tárlat kapcsán. Ahogy fogalmazott, számára a kiállítás címe, tehát maga a másolás az követést jelent. Azt követni – ahogy véleménye szerint a kiállítás anyagát készítő művészek is -, akit érdemes követni. „Aki több mint én, akitől tanulok, aki olyanokat tud, amit én csak szeretnék tudni. A jelenlegi kiállítás a nagy elődökhöz szól.”– mondta Jess Kinga.

A népszerű Torony Galériában szép számmal megjelent közönséget Óvári János festőművész avatta be a részletekbe. Megnyitó beszédében részletesen kifejtette, miért is érdekes témakör a képzőművészetben a másolás. „A műalkotások létrehozásában akarjuk vagy sem, mindig fontos szerepe volt az elődök útmutatásának. Léteztek sablonok, másolatok, helye volt az újragondolásnak is.” – kezdte a festőművész.

A múltba visszatekintve egészen az ókori egyiptomi idők képzőművészetéig kalauzolta a közönséget Óvári János. Elmondta, hogy már akkor is voltak sablonok, amiket a másolásokhoz használtak az alkotók. A korabeli művészek akár több százszor is felhasználtak egy-egy motívumsablont. Példaként szóba került a híres kínai agyaghadsereg, vagy épp a mezopotámiai művészetek. A sablonok használata tette időtlenné az alkotásokat. Szó esett a római kor, vagy épp a középkor művészetéről is, ahol a másolás szintén nem volt ördögtől való.

A reneszánsz idejében kezd el erősödni a tendencia, hogy az alkotóknak megjelenik a saját arcuk a műveikben, a saját ízlésük, ábrázolásmódjuk, húzta alá Óvári János. Azonban akkoriban még elvárás volt a követés, a formai követés, a gondolati követése a nagy elődöknek. A mesterséget a mester alkotómunkájában való részvétellel kellett elsajátítani. Néha igen nehéz a tehetséges idegen kezek felismerése a nagy reneszánsz alkotók munkáiban. A tanulás fő módszere ekkor a másolatok készítése volt. Az igazán tehetségesek persze hamar megszabadultak a mesterük maníros követésétől és saját utakra tértek.

Megtudtuk, hogy az újabb időben a különböző festőiskolák vezetői szintén javasolták, hogy a tanítványok először másolásokkal sajátítsák el a különböző fogásokat. Aztán eljött a természet felé fordulás kora és a meggazdagodott polgári világ nagy felvevő piaccá vált, belépett tehát az üzleti tevékenység. Elkezdődött és jövedelmező üzletággá vált a mai napig tartó képhamisítás kora. Egyre több művész a kiválasztott festő stílusában hoz létre új alkotásokat. „Ma már szép piaca van a hamisítványként jegyzett képeknek, amikre direkt rá van írva, hogy hamisítvány, tehát nem az eredeti mű. Példaként került szóba egy kínai város, ahol több ezer diplomás festőművész szó szerint nagyüzemben gyártja a másolatokat. A lényeg, hogy nem nézhetjük művészetellenesnek, művészietlennek a jó minőségben elkészült másolatot.” – hangsúlyozta Óvári János. Külön kiemelte a restaurátorokat, véleménye szerint ők igazi virtuózok, hiszen nekik az eredeti művet kell helyreállítani úgy, hogy ne vegyük észre a javítást. Van még az úgynevezett epigonok csoportja, akik alkotás közben kvázi másnak a bőrébe bújva érzik magukat jól.

A Torony Galériában látható művek egy része másolat, de több mű úgynevezett parafrázis, amikor egy adott mű, vagy művész úgymond megindítja az alkotót, annak továbbgondolásáról van szó, ekkor már megjelenik az alkotó személye is, személyisége is.

A kiállítás augusztus 24-ig tekinthető meg. (Szávai Attila) ♦