Virágzik a Duna és ez még két hétig így lesz

Esztergomnál már megkezdődött a dunavirágzás, azaz a kérészek rajzása. Hamarosan pedig egyebek mellett Szentendrénél és Budapesten is megcsodálhatjuk. A látványos jelenség várhatóan két hétig tart majd.

Mi az a dunavirágzás?

A dunavirág a tiszavirághoz hasonló rovar, mely a augusztus közepén-végén kezdi meg rajzását. Ez a kérész a Tiszán előforduló rovarokhoz képest kisebb, csupán három centiméteres. Kifejlődésük sem tart három évig, a dunavirágok egyetlen év leforgása alatt átalakulnak.

A tízezer forintos természetvédelmi értékű, védett rovarok tízezrei láthatók már most Esztergomnál, hamarosan pedig a Duna teljes szakaszán megjelennek.

Nagy öröm ez, hiszen az 1960-as évektől több évtizedig nem volt dunavirágzás. A nem megfelelő szennyvízkezelés nem kedvezett a csodálatos szépségű rovaroknak. A körülmények azonban javultak, feltehetően a Duna vize is oxigéndúsabbá és tisztábbá válhatott, hiszen 2012-ben ismét megjelentek a kérészek a folyón. Azóta pedig minden évben rövid ideig megfigyelhetjük a nászukat.

A Dunán kívül annak mellékfolyóin is zajlik a rajzás, csodálatos látványt nyújtva az Ipolyon, a Rábán és a Garamon.

Fénysorompók védik a kérészeket

A dunavirágok a rajzásukat jellemzően az esti órákban kezdik meg és a folyóról visszaverődő fényt követik. Egy helyen tíz-tizenegy rajzás is megfigyelhető, melynek során a nőstények végkimerülésig repülnek, a folyóba petéznek és elpusztulnak.

A dunavirágok szaporodását azonban a napjainkban jelenlévő fényszennyezés károsan befolyásolja, a mesterséges fények mágnesként vonzzák a nőstényeket, akik így a parton lelik halálukat, ahelyett, hogy a vízben leraknák a petéiket.

Hosszú ideig dolgozott ennek a problémának a megoldásán az ELTE TTK Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének munkatársai. Végül megalkottak egy fénysorompót, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartja. Ilyen fénysorompót helyeztek el 2016-ban az Ipolyon és a Rábán, 2019-ben Tahitótfalunál és idén Budapesten, az Árpád-hídon is. (Forrás és fotó: turizmusonline.hu) ♦