ITT és MOST!

Rohantunk a lányokkal a suli felé. Reggel volt. Verőce és Vác között a veszélyes kanyarokban két korhadt fa dőlt az útra teljesen elzárva azt. Szinte a szemünk előtt, egy-két kocsival előttünk. Csodamód senki nem sérült meg, autóra sem zuhant a fa, senkinek sem kellett elrántania a szembejövőre a kormányát.

Na, és ami ekkor történt…

Egy fehér furgon Vác felől éppen átjutott valahogy, talán látták, hogy dől a fa…, de éppen megúszták. Megálltak. Mi is éppen akkor értünk oda, mi is megálltunk mellettük a szembe sávban. (Nem is tudtunk volna tovább menni a fáktól.)

Két fiatal melós srác ugrott ki a furgonból. Az egyik egyenesen a fához, a másik a csomagtartóhoz ment, ahonnan egy motoros láncfűrészt vett elő. Pillanatok alatt elkezdték felszámolni a „kárhelyet.” Másodpercek múlva szabad volt az út egyik fele. Pár perc és biztosan a másik is. Mi szaladtunk tovább.

Mi történt?

A két srác azt érezte, hogy DOLGUK VAN. Fantasztikus, hogy felismerték: ITT és MOST tehetnek valamit. Tovább is mehettek volna. Ők megúszták. A baj mögöttük volt. Életveszély nem volt, állt már mindenki. A tűzoltók meg biztosan jönnek sietve. Ám ez a két srác felmérte, hogy ők TUDNAK TENNI valamit. Megvan hozzá mindenük. A fűrészük, a tudásuk, amivel használni tudják azt, az erejük, amivel a fát feldarabolják… és megvolt a bennük valami, ami cselekvéssé formálta a bennük lévő jót. Nem voltak közönyösek, nem rántották meg a vállukat. Milyen jó is ez!

Ott azt mondtam, hogy köszi, jó fejek vagytok. Most azt is mondom, hogy sokak reggelét tettétek könnyebbé, akik nem is tudják, hogy állhattak volna a feltorlódott dugóban sokáig.

Ti arra is inspiráltok, hogy megtegyük azt a jót, amire képesek vagyunk. Ezt is köszönjük.

Jó fejek vagytok! Bárkik is legyetek! (Kalász Ákos, a váci Piarista Gimnázium igazgatója – Facebook – Fotó: archívum) ♦