A civil társadalomnak uniós szintű elismerésre, védelemre és támogatásra van szüksége! –  Brüsszelben járt a Váci Napló

Megtisztelő meghívásnak tett eleget a közelmúltban a Váci Napló, amely az Ökotárs Alapítvány és partnerei által szervezett Hol tartunk az európai civil társadalmi stratégiával? című zárókonferencián vehetett részt október 12-én Brüsszelben, az EFTA Házban. Lapunk számára – több mint 30 éves története során – mindig is fontosak voltak a civilek, tágabb értelemben véve pedig a civil társadalom, így örömmel vettünk részt az egész napos tanácskozáson.

Az esemény, amelyen a közép-európai civil szervezetek, a brüsszeli székhelyű európai hálózatok és uniós intézmények mintegy 60 képviselője vett részt, kettős célt szolgált: megünnepelni a 3 és fél éve tartó „Reclaim Our Civil Space!” (Szerezzük vissza a civil területünket!) című program sikeres lezárását, illetve megvitatni az EGT (Európai Gazdasági Térség) és Norvégia Regionális Együttműködési Alapja által támogatott projektben a civil tér védelmét segítő politikai kezdeményezéseket, illetve a jövőbeli kilátásokat.

Az előadások és panelbeszélgetések során elsőként a házigazda, Tori Hoven nyitóbeszédét hallhattuk, majd Móra Veronika az Ökotárs igazgatója mutatta be az alapítvány magyar tevékenységet, s arról is beszélt, hogy jelenleg 5 hátrányos helyzetű megyében vannak futó programjaik. (A Ökotárs már az elmúlt időszakban – partnereivel együtt – segített megerősödni új, alulról jövő kezdeményezéseknek, támogatta a helyi lakosság érdekérvényesítését, workshopokat szervezett fiataloknak, tudást és eszközöket adott a kezükbe, hogy felnőve aztán autonóm, kompetens és öntudatos polgárokká váljanak!) Ezután különböző projektpartner-szervezetek bemutatkozását láthattuk és hallhattuk – a lengyel, a cseh, a szlovák, a román, a bolgár, a szerb és a norvég partnerek diavetítés segítségével mutatták be prezentációjukat.

Mivel a 3,5 éves projekt az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alapok keretében valósult meg, az első kávészünet után Asmund Eriksen, a norvég külügyminisztérium munkatársa részletezte, miért fontos országa (illetve a másik két adományozó, Izland és Liechtenstein) számára az európai civil társadalom támogatása.

A következő szekcióban az Európai Unió és a civil társadalom kapcsolata volt a téma. Először Waltraud Heller, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége munkatársa mutatta a szervezet legfrissebb, 2023-as civil térrel kapcsolatos felmérését – ez volt az első alkalom, hogy a közönség hallhatott a frissen publikált eredményekről. Szenvedélyes beszámolót tartott azokról a nehézségekről és akadályokról, amelyekkel a civil társadalmi szervezetek szembesülnek számos EU-tagállamban (sajnos Magyarországon is – a szerk.), majd az Európai Bizottság által elindított szakpolitikai programokat tekintette át.

Ezeket a szakpolitikai dossziékat délután a civil társadalom szemszögéből vitatták meg az európai hálózatok szakértői egy kizárólag nőkből álló szekcióban. Hanna Surmatz, a Philanthropy Europe Association részéről prezentálta a Szociális Gazdasági Akciótervet, és megmutatta, hogy hogyan és miért lehet hasznos ez a szélesebb civil társadalom számára. Giada Negri, az Európai Polgári Fórum munkatársa bemutatta az Alapjogi Charta végrehajtásáról szóló 2022. decemberi bizottsági jelentés nyomon követését, Carlotta Besozzi, a Civil Society Europe képviselője a jelenleg tárgyalt Demokrácia védelme csomagról ejtett szót, Linda Ravo, az Európai Polgári Jogi Unió képviselője az éves jogállamisági jelentésről beszélt, míg Francesca Fanucci, az Európai Nonprofit Jogi Központ munkatársa áttekintést adott a SLAPP-irányelv helyzetéről, amelynek célja a civil társadalom és az újságírók védelme a perek negatív hatásaival szemben.

A nap utolsó szekciójának témája a jövő júniusban sorra kerülő európai parlamenti választások voltak. Először Riccardo Rossella, a Szociális Platform részéről ismertette az összehangolt európai civil kampány céljait – a fő követelések a civil társadalmi stratégia elfogadása és a civil párbeszédről szóló megállapodás jelenleg is. A két legnagyobb parlamenti képviselőcsoport, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták részéről Andrzej Halicki, illetve prof. René Repasi reflektált ezekre a kérdésekre, illetve képviselőcsoportjuk nézeteiről, továbbá a civil társadalomhoz való hozzáállásukról beszélt.

A konferencia kötetlen formában, vacsorával zárult.

Néhány mondatban összefoglalva a nap tanulságait, egy dolog világos: egyre nagyobb az aggodalom az EU-ban a zsugorodó civil tér és annak következményei miatt, de az európai intézmények sokat tehetnek eme tendencia ellen. A civil szervezetek munkája érték, amit becsülni kell, hiszen egyetlen demokrácia sem működhet erős civil társadalom nélkül! Az elmúlt három év talán legnagyobb eredménye, hogy ma már nagyon sok civil szervezet mondja itthon, külföldön és nemzetközi szinten is: a civil társadalomnak uniós szintű elismerésre, védelemre és támogatásra van szüksége. Ez közös európai ügy, ehhez pedig garanciára van szükség, mégpedig az egységes, uniós szintű civil stratégia létrehozására. Az pedig már egy fontos lépés, hogy elindult a civil szervezetek uniós támogatását egységes rendszerbe foglaló Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek program, és megkezdődött a határokon átnyúló nonprofit tevékenységeket megkönnyítő uniós jogszabály megalkotása az európai egyesületi forma létrehozásáról. (civilspace.eu és Ökotárs alapján Váci Napló) ♦