Madách 200 – Képeslap-kiállítás a művelődési központban
Kétszáz éve született a magyar és a világirodalom egyik legfontosabb személye: Madách Imre író, költő, ügyvéd és politikus. A mindössze 41 évet élt Madách Imre élete nagyrészt Nógrád vármegyéhez kötődött, de aki ismeri az életrajzát, tudja, hogy Váchoz is szoros kapcsolat fűzte. Mert ugyan tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a váci Piarista Gimnáziumban tette le.
Szinte nincs olyan irodalomkedvelő, aki ne tudna idézni fő művéből, Az ember tragédiájából. Ebből az alkalomból egy különleges kiállítás nyílt az író nevét is viselő Madách Imre Művelődési Központban. Steiner Józsefné képeslap-kiállítását tekinthetik meg az intézmény aulájába érkezők. Minden kiállított képeslap Madách legfontosabb művéhez kapcsolódik.
A megnyitón elsőként Koltai-Dietrich Gábor művelődésszervező szólt a közönséghez. Hangsúlyozta, hogy idén nagyon kerek évfordulót ünnepeltünk a magyar irodalomból. Petőfi Sándor kétszázadik születésnapját és Madách Imréét is. Madáchra ezzel a képeslap-kiállítással emlékeznek.
Egészen egyedi darabok láthatóak, melyekről Cservenák Péter fotóművész beszélt, aki megnyitotta a tárlatot. Egyébként Cservenák Péter maga is nagy képeslapgyűjtő. Megnyitó beszédében bemutatta Madách életútját, azt, hogy miután letette vizsgáit a helyi Piarista Gimnáziumban, egyetemi felvételt nyert, ahol kezdetben bölcsészetet tanult, majd áttért a jogi pályára. Ekkortájt lett élete része az írás, ugyanis egy viszonzatlan szerelem következtében elkezdte írni az első verseskötetét a Lant-virágokat. A váci fotóművész felhívta a figyelmet, hogy manapság rendkívül nehéz megszerezni, a gyűjtők álma ennek a kötetnek a fellelése. Ezekben az időkben Madáchot a világi teendői szólították, először jegyző, majd pedig táblabíró lett. Részt vett a szabadságharc eseményeiben, de nem fogott fegyvert, egészségi állapota ezt nem tette lehetővé. 1859 és 1860 között írta Az ember tragédiáját. Nyomtatásban 1862-ben jelent meg Arany János patronálásával, biztatásával.
Az ember tragédiája az író fő műve. Cservenák Péter szerint a zaklatott életének, a sok egészségügyi problémájának az összegzése ez a munka. Talán a magyar írók közül az ő munkáját fordították a legtöbbet le, eddigi ismereteink szerint jelenleg több, mint 40 nyelvre. Ebben az időben írta még a Mózes című ötfelvonásos tragédiáját és a Civilizátor című művét. Mindezek mellett tevékenyen részt vett a politikai életben. Nógrád megye országgyűlési képviselője, majd tagja lett a Kisfaludy Társaságnak is és az akadémiai tagságot is elnyerte. Madách Imre rövid életű volt, mindössze negyvenegy évig élt.
Cservenák Péter ezek után ismertette Steiner Józsefné, lánykori nevén Szigeti Ilona munkásságát. Neki köszönhetjük ezt a tárlatot. Hatvan éve gyűjt, először bélyegekkel kezdte, majd áttért a képeslap gyűjtésre. Utóbbit nem csak öncélúan tette, hanem a képeslapok által közvetített rengeteg különleges információt, és annak megismertetését tűzte ki célul. Több, mint háromszáz kiállítást rendezett, melyek nagy részében egyéni anyagokkal mutatkozott be és néhány csoportos tárlattal is szerepelt. Hetven tematikát állított össze: írók, költők, művészek, vallás, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, Trianon. Szinte végeláthatatlan a sora az általa feldolgozott témáknak. Eddig kilencvenöt településen mutatták be a gyűjteményét, tehát rendkívül szorgalmas ismertető munkát végez.
A megnyitó végén egy kis irodalmi összeállítás láthattunk a Váci Madách Imre Gimnázium tanulóinak előadásában, felkészítő tanáruk Lakatos Ádám volt.
A kiállítást december 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők. ♦