Hatszemközt: Vác
A Madách Imre Művelődési központ számos galériának ad otthont, mindegyiknek van valami különlegessége, saját karaktere. Az egyik ilyen kiállítóhely az Ablak Galéria, melyet anno a kényszer szült a pandémia idején, mivel nem lehetett kiállítás-megnyitókat tartani.
De, hogy a váci, vagy környékbeli művészet kedvelők így se maradjanak kiállítások, képzőművészeti alkotások nélkül, felmerült egy olyan hely, olyan galéria létrehozásának az ötlete, ahol ugyan nincs hivatalos megnyitó, de az üvegtáblák mögött folyamatosan láthatóak festmények, vagy épp fotók valamilyen témában, egyénileg, vagy csoportosan. Jelenleg utóbbi látható. Az épület bejáratánál lévő vitrinekben Hatszemközt: Vác címmel láthatóak fotók. Csoportos kiállítás, hiszen három fotós hölgy képei mutatják meg a várost úgy, ahogy a saját fotós szemszögükből fontosnak, érdekesnek, különlegesnek tartják. Olyan részleteket, amelyek mellett a szürke hétköznapokban elmegyünk, viszont így, elnézve a fotókat megállunk, lelassulunk, elmerengünk Vác általuk elénk tárt részletein. Müller Edina, Inotay-Ihász Tina, Liptai Adrienn, akik a fényképeket készítették. Magukat az alkotókat kérdeztem fotózásról, a témákról, Vácról.
Liptai Adrienn Vácon él születése óta. Nagyon régóta érdekli és vonzza a fotózás, de eddig valamiért soha nem volt lehetősége ezzel foglalkozni, egészen 2021-ig. Amikor is szembe jött vele egy lehetőség a Váci SZC Király Endre Technikum és Szakképző Iskolában, ahol Kreatív Fotográfusként végzett. Idén májusban vizsgázott le. Előtte is, de azóta igazi szerelem számára a fotózás, sokat fejlődött azóta és rengeteget foglalkozik vele. Igyekszik minden lehetőségét megragadni arra, hogy ezzel foglalkozhasson. A kétéves iskolának köszönhetően ismerkedtek meg Müller Edinával és Inotay-Ihász Tinával, barátság szövődött köztük és az iskola után sem váltak szét útjaik. Csatlakoztak a Vácon méltán híres és sikeres Forte Fotóklub Váchoz. Tulajdonképpen onnan kapták a mostani lehetőséget Cservenák Pétertől a klub vezetőjétől, illetve a Madách Imre Művelődési Központtól, hogy elkészíthessék a Hatszemközt: Vác című kiállításukat.
Helyi lakosokként tudták, hogy ez egy nehéz téma lesz olyan szempontból, hogy rengeteg kép, festmény, kiállítás készült már a városról. Valami formabontóbb dologgal kell készülniük, hogy izgalmassá váljon. Megpróbálták olyan szemszögből nézni a dolgokat, hogy ugyan a nevezetességeket fotózzák, de csak apró részleteiben. Úgynevezett közeli, illetve szuperközeli képeket készíteni, ez volt a cél. Hárman, három különböző stílusban, de mégis egy egységben összeállítani a kiállítás anyagát. Mindenkinek négy képe került ki az Ablak Galériába. Személyenként van egy-egy „ablakuk”, amiben három kép van és van egy közös „ablak”, amiben mindenkinek egy fényképe van. Adrienn is gondosan megtervezve olyan helyszíneket keresett fel, amikről méltán híres lehet Vác.
Az első képén Magyarország egyetlen Diadalívének egy kis részlete látható, ez az egyik kedvenc fotója. A következő fényképe a Tragor Ignác Múzeum, Memento Mori kiállítását örökítette meg. A harmadik fotót a Duna-parton található Halász közről készítette egy alulról fotózott perspektívában. Egy másik képe pedig a Kálvária dombot mutatja be.
Inotay-Ihász Krisztinát szintén gyerekkora óta érdekli a fotózás, első komolyabb fényképezőgépét 2015-ben az érettségire kapta szüleitől. Felsőfokú tanulmányai közben az egyetemi fotós csapatot vezette, akik az összes egyetemi rendezvényen részt vettek. Két évvel ezelőtt elvégzett egy fotográfus felnőttképzést a már említett Váci SZC Király Endre Technikum és Szakképző Iskolában, onnan ismerik egymást a két kiállítótársával.
Ő is örül annak, hogy a Forte Fotóklub Vác tagjaiként lehetőséget kaptak kiállítani az Ablak Galériában. Véleménye szerint is izgalmas, hogy a téma ugyanaz, de a különböző stílus miatt mégis különböző a hármuk ablaka a művelődési központ bejáratánál. Az ő képei közül kettő egy motorcsónakos hajózás során készült, ahol a vízről készített képeket a város nevezetességeiről. Két fotója pedig a város egy-egy részletét mutatja be, amit az ember akkor vesz észre, ha nem csak végigsiet az utcákon, hanem kicsit lassít, vagy esetleg megáll és megfigyeli a környezetét.
Müller Edina ugyan kezdőnek tartja magát a fotózás terén, de lelkes és ahogy a többiek is: örömét leli az épület- és streetfotózásban, utóbbi egyébiránt utcai fotózást jelent és a fényképezés egy önálló irányzata. Az ő képei előtt is jó megállni, rácsodálkozni a város apró részleteire. Egyik fotója például a háromszáz éves Hétkápolna kegytemplomot mutatja, mely a város egyik fontos hitéleti helyszíne, a Váci Egyházmegye és Vác zarándok-kegyhelye, nem mellesleg híres országos történelmi emlékhely. Vagy épp egy történelmi alakot örökített meg, mely kép aztán a Végvári vitézek címet kapta. Müller Edina fotóin is érzékelhető az elhivatottság, az alázat, a szenvedély.
A kiállítás december 2-ig látható. ♦