Több mint félmilliárd forintból korszerűsítették az Apor főiskola épületeit

Befejeződött az Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci campusának korszerűsítése. Az idén 240 éves, majdnem 7000 négyzetméteres, műemléki védettség alatt álló főépület fűtési rendszere megújult, napelemeket telepítettek, és több mint 320 nyílászárót cseréltek ki vagy újítottak fel.

Még 2022-ben kezdődött meg az Európai Unió és Magyarország Kormányának a támogatásával az Apor Vilmos Katolikus Főiskola műemlékvédettség alatt álló épületének a fejlesztése. A hétfőn átadott Konstantin téri egység korszerűsítésének köszönhetően pedig az oktatók, a munkatársak és a hallgatók is 21. századi körülmények között dolgozhatnak, tanulhatnak tovább úgy, hogy emellett az épület energia költségei és károsanyag-kibocsátása is jelentősen csökken. A létesítmény műemlékjellegének és korának megfelelően, rendkívül aprólékos munkát követelt meg a kivitelezőktől, a különböző nyílászárók esetében például volt, hogy külön után is kellett gyártani különböző elemeket, hogy azok megőrizzék az eredeti formákat.

„Katolikus főiskolaként hiszünk abban, hogy nagyon fontos másodlagos jelentősége és jelentése is van ennek a folyamatnak, hiszen a teremtett világ védelmének egy alapvető és elismert része az, hogyan bánunk a ránk bízott természeti kincsekkel, erőforrással, energiával – fogalmazott dr. Gloviczki Zoltán, az intézmény rektora, hozzátéve, hogy az az 50%-os megtakarítás, amit a beruházásnak köszönhetően számításaik szerint el fognak érni, egy laikus ember számára is meggyőző eredmény lehet. – Történt vizuális megújulás, történt műszaki megújulás, történt az életünkben olyan változás, ami élhetőbbé és működőképesebbé tette a környezetünket és történt olyan változás, hogy nagyon komoly anyagi ráfordításoktól lehet mentes a következő néhány évünk.”

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal HET Végrehajtási Főosztályának képviseletében Pári Mónika osztályvezető is kiemelte: az a céljuk, hogy segítsenek ellensúlyozni a jelenlegi gazdasági helyzet okozta nehézségeket, valamint felkészüljenek a jövő kihívásaira. Mint elmondta, közel 74 milliárd forint támogatást pályáztattak meg összesen, amit végül 36 kedvezményezett, köztük a váci campussal is rendelkező Apor főiskola között osztottak szét.

„A támogatás elbírálásának egy nagyon fontos része volt, hogy egy olyan pályázat került elbírálásra, értékelésre, amit a támogatók hasznosnak, értéktartónak és fontosnak véltek. Számunkra azonban az Apor Vilmos Főiskola sokkal több ennél. Nemcsak azért, mert az első projektünk, ami ebben a konstrukcióban zár, hanem azért is, mert egy mintaszerű megvalósítást hajtott végre, illetve a kapcsolat is mindvégig kiemelkedően jó volt a főiskolával” – mondta.

Végezetül a kivitelező Optisol Kft. tervező építészmérnöke, Ádovics László foglalta össze, hogy mivel is járt a beruházás. Ő is kiemelte, hogy a munkálatok során több koncepciót is össze kellett egyeztetni, valamint több fél elvárásainak is meg kellett felelni. Nem csak az építtető, hanem az örökségvédelem is felügyelte a munkájukat, majd tovább nehezítette a szituációt, hogy magának a tervezőnek is volt egy egyéni látásmódja. De szerencsére hamar sikerült megtalálniuk a közös nevezőt.

„Azt gondolom, hogy a két épület energetikai korszerűsítésének köszönhetően mind az iskola oktatói, hallgatói és a munkatársai is 21. századi körülmények között tudják folytatni a munkájukat. Továbbá a rezsiszámlák tekintetében is jelentős megtakarítást tudnak majd elérni úgy, hogy mindeközben a károsanyag-kibocsájtás is jelentősen csökkenni fog, ami a mai világban nem utolsó szempont” – hangsúlyozta a szakember.

Eredetileg közel 501 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az intézmény, de mint dr. Gloviczki Zoltán a Váci Naplónak külön is elárulta, ezt az iskola még valamivel több mint 100 millióval meg is toldotta, elsősorban a tetőszerkezet felújításánál.

„Itt olyan beruházások születtek, hogy például a felkerülő napelemeket a projekt finanszírozta, de mi előrelátóan úgy gondoltuk, hogy a tetőfelújítással, saját költségből ezt megtámogatjuk, hogy ne kelljen erre majd később újból költeni. Így ezt az összeget a nyílászárókra, a kazánra, a radiátoroknak a műszaki felújítására, a napelemek elhelyezése és a szigetelésre költöttük” – fogalmazott a rektor, kiemelve, hogy amikor megvalósul ez a projekt, olyan eredményeket érnek el, amik valóban a hétköznapi munkát fogják segíteni, adott esetben lehetővé tenni. Amikor a kazán korszerűsítéséről beszélünk, akár a kényszerű leállásokat akadályozzák meg, amikor pedig a nyílászáró felújítás kerül szóba, az épület több száz éves elemeinek a cseréjéről, használhatóságáról esik szó. ♦