Netes rendelések: vámkezelési rekord a reptéren
Az online kereskedelem terjedése a vámhatóságok munkáját is érinti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Repülőtéri Igazgatósága csaknem 6 millió küldeményt vámkezel havonta. Tavaly novemberben és decemberben az e-kereskedelmi küldemények száma már elérte a havi 9 milliót. A vámkezelési dömpingben sem juthat be az országba nem biztonságos, akár az emberek egészségére is káros áru.
Napjainkra az elektronikus kereskedelem a gazdaság egyik húzóágazatává vált, évről évre ugrásszerűen nő az online térben bonyolódó adásvételek száma. A karácsonyi vásárlási kedvet meglovagolva, a világszerte ismert „Black Friday” napoktól kezdve, a virtuális platformok szinte egymást is túllicitálva csábítják vásárlásra a vevőket.
Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Közép-Kelet Európa legnagyobb gyűjtő-elosztó központja lett, és egész Európát tekintve is az egyik legforgalmasabb csomópontja az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének. A NAV Repülőtéri Igazgatósága 2021. július 1-je óta mintegy 133 millió, interneten rendelt küldeményt vámkezelt. A tavalyi forgalom 2022-es adatokhoz képest több mint a duplájára nőtt, azaz 2023-ban 81 millió csomag érkezett repülőn Budapestre.
Az egyre erősödő forgalomhoz alkalmazkodva a NAV hatósági eszközökkel, a kockázatokat feltáró és elemző rendszerekkel, a felderítést támogató technikai eszközökkel és kábítószer-kereső szolgálati kutyákkal szűri ki a több milliós küldeménytömegből a jogszabálysértő árukat.
A vámhatóság ellenőrzéseinek legfőbb célja, hogy megakadályozza az állampolgárok egészségét, testi épségét veszélyeztető, illetve tiltó- és korlátozó rendelkezések hatálya alá tartozó áruk továbbjutását. Ilyenek például a fegyverek, a kábítószerek, az új típusú dizájnerdrogok, a Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek, illetve a szellemi tulajdonjogot sértő termékek. Az ellenőrzéseknél kollégáink hazánk és az Európai Unió pénzügyi érdekeit is védik azzal, hogy vizsgálják a megrendelt áruk értékét, valamint azt, hogy a feladó a vásárláskor megadott, valós összeget szerepelteti-e nyilatkozatában. Bár nem kötelező, de ajánlatos a vásárlási link elmentése, és az online, illetve az áruval érkező számla megőrzése.
Az e-kereskedelmi forgalomban a jogellenes küldemények többsége szellemi tulajdonjogot sért. A NAV 2023-ban 34 ezer 500 hamis terméket szűrt ki. Ezek között voltak népszerű sportmárkák hamisítványai, például Nike-utánzatú cipők és pólók, és slágerterméknek számítanak a táskák, órák, bizsuk, de a gépjárműfelni-kupakok, a telefontartozékok is előkelő helyen szerepelnek a hamis áruk toplistáján. A feltűnően alacsony áron, világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek, ezért nem árt körültekintően vásárolni és rendelni.
Többször találnak kollégáink hamisított gyermekjátékot is, ami leggyakrabban Lego-termékként kerül a boltokba. Ezek nemcsak kockázatosak, mert a jogtulajdonosnak jelentős anyagi kárt okoznak, hanem veszélyesek is azért, mert a gyártáskor nem alkalmazzák azokat a biztonsági követelményeket, amiket az eredeti terméknél. Az ismeretlen alapanyagok gyermekeink életét is veszélyeztethetik. A gyenge utánzatokból letörő, leszakadó műanyag-, fém- és textildarabok lenyelése akár fulladást is okozhat.
A NAV 2023-ban 55 Európai Unión kívülről, azaz harmadik országból érkezett e-kereskedelmi küldeménynél derített fel kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményt, 11 csomagban talált dizájnerdrogokat, 33 esetben pedig illegális gyógyszerek kerültek elő.
Javasoljuk, hogy senki ne vásároljon ismeretlen vegyi anyagokat árusító weboldalakon, és gyógyszereket, étrendkiegészítőket mindenki csak EU s tanúsítvánnyal ellátott felületekről rendeljen. (Forrás és fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóanyag) ♦