Halat vagy hálót? – avagy lehetséges kiutak a hajléktalanságból – Téli krízisidőszakot értékelt a Váci Hajléktalanügyi Kerekasztal

„Éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám” (Mt 25, 34-36)

Most már a tavasznak, a jó időnek örülhetünk, de a hajléktalanügyben dolgozók ilyen tájt országszerte nem feledik, hanem inkább elemzik, értékelik a mögöttünk hagyott téli krízisidőszakot. Így tettek május 7-én Vácon is a hajléktalanügy szakértői, a Váci Humán Szolgáltató Központ szervezésében és Klubszobájában a Deákvári fasor 2. szám alatt.

Váci Hajléktalanügyi Kerekasztal résztvevők

A hajléktalanügy társadalmi fontosságát hangsúlyozva együtt nyitotta meg a szakmai eseményt, Inotay Gergely alpolgármester és Járja Andrea a VHSZK igazgatója. Meghívott vendégek voltak: Váci Humán Szolgáltató Központ munkatársai, a Váci Rendőrkapitányság, a Váci Közterület Felügyelet, a Baptista Tevékeny Szeretetmisszió, illetve a Menhely Alapítvány munkatársai és a társszakmák további képviselői.

Irgalmasság testi-lelki cselekedetei és a szociális munka

Nincs új a nap alatt- szokták mondani. Olyannyira nincs, hogy már több, mint kétezer éves az az erkölcsi útmutató-tanítás, amit a szegényekkel kapcsolatban kapott az emberiség. Ezt az örök érvényű zsinórmértéket használja a szociális munka etikai-kódexe is a segítségnyújtás folyamatában. Inotay Gerely pedig szó szerint idézte: „Az éhezőknek ételt adni, a szomjazóknak inni adni, a szegényeket ruházni, idegeneknek szállást adni, betegeket, börtönben lévőket látogatni, halottakat eltemetni, a tévelygőket jó útra terelni, a tudatlanokat tanítani, a kétkedőknek jó tanácsot adni, szomorúakat vigasztalni, bántásokat nem megbosszulni, ellenünk vétőknek megbocsájtani, élőkért és holtakért imádkozni.” (Mt 25, 34-36) Átlagemberként és segítőként, ma sem kellene többet tennünk, mint kétezer évvel ezelőtt, de kétezer év sem volt elég arra nekünk, az emberiségnek, hogy maradéktalanul elsajátítsuk az irgalmasság cselekedeteit. Addig, amíg vannak olyan emberek, akiknek önhibáján kívül nincs megfelelő fedél a feje felett, éheznek, fáznak, előítéletektől sújtva szenvednek, addig egyéni és társadalmi szinten is bukásra állunk az emberség tantárgyból.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Bővült a Vácot érő környezetszennyezés mérési lehetősége

Téli krízisidőszak túlélve

Járja Andrea a Váci Humán Szolgáltató Központ igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a téli krízisidőszak kiértékelése hajléktalanügyi szempontból idén sem maradhatott el. A november 1-től, a következő év április 30-ig terjedő időszakot nevezi a szociális szakma hivatalosan a  téli krízisidőszaknak – magyarázta a VHSZK igazgatója.

Cél volt még az is, hogy a hajléktalanokon segítő társszakmák, szociális, egyházi és civil szervezetek együtt gondolkodjanak arról, hogy hogyan lehet még hatékonyabban segíteni városunkban a fedél nélküli, bajban lévőknek. Szerencsére idén nem volt köztudomásra jutott fagyhalál a váci hajléktalanjaink körében sem. Ez főként az utcai szociális munkásoknak, az éjjeli és nappali hajléktalan melegedőkben dolgozó hivatásos segítőknek, a társszakmák, egyházak, civil szervezetek összefogásának volt köszönhető. Valamint, hozzájárult ehhez az is, hogy idén enyhébb volt a tél.

„Ma te, holnap én”- sajnos a mai világban bárki válhat hajléktalanná

Bár jelentős számban nem, de az elmúlt időszakokhoz képest idén is jelentek meg új „arcok” a fedél nélküliek körében. „Kilenc új személy került a szemünk elé, mindannyian férőhelyet kaptak az intézményben” – derült ki Vincze Rita prezentációjából. A hajléktalanság, ami főként a válás utáni depresszió, életkedv és egzisztenciavesztést követően figyelhető meg, főként a talajvesztett férfiakat érinti.  A „lecsúszáshoz” gyakorta szenvedélybetegség is társul, többnyire alkohol, ritkábban drog és játékszenvedély is. Illetve a már kifizethetetlen mértékűvé duzzadó albérleti, közüzemi számlák, a megtartó emberi kapcsolatok, majd a munkahelyek elvesztése, a bedőlő hitelek is a hajléktalanná válás lehetséges okai között szerepelnek Vácon is. Éppen ezért fontos a hajléktalanellátásban az, hogy a lecsúszó emberek kezét megfogja valaki és a további zuhanást, összetöretést mérsékelje. Ebben segíthet a rászorulóknak a szociális munkások, szakértő empatikusan kinyújtott, megtartó keze.

Új jelenség a hajléktalanügyben

Fiatal – akár még tinédzser korú – szerfogyasztó fiatalok egyre nagyobb számban jelentek meg a hajléktalanok körében- hívták fel a figyelmet erre az igen sajnálatos és újszerű társadalmi jelenségre a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió váci Új Esély Központ mentálhigiénés szakemberei. Az éjszakákat a közterületeken, utcákon töltő fiatalokról a rendőrség és a Közterület-felügyelet munkatársai is beszámoltak. Sajnos egyre több szülő nem is tudja, vagy rosszabb esetben nem is érdekli, hogy éjszakánként hol és milyen társaságban üldögél akár a 14 éves fiatalkorú kislánya. A szünidő és a nyár közeledtével fokozottan felhívják a szakemberek a szülők figyelmét, hogy még jobban figyeljenek a csellengő, otthon nem alvó gyermekeikre. Főként azért is, mert az éjszakában az utcákon fokozottan ki lehetnek téve a fiatalok a szerhasználat, a prostitúció, a bűnözés, de még az emberkereskedelem áldozattá válás veszélyeinek is.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Kiber-konferencia a váci művelődési központban

Mint tudjuk, a remény hal meg utoljára, de lehet-e kiút a hajléktalanságból?

A kérdés nem csak költői, hanem valódi, hús-vér embereket érintő, sorsmeghatározó is lehet akár. Vincze Rita a váci hajléktalanszálló csoportvezetője elmondta, hogy soha nem látott mértékben kerültek ki a hajléktalanellátásból gondozottak, pontosan 11 fő volt az, akik vagy albérletbe, munkásszállóra, vagy más városban telepedtek le. Az érintettek ezt azzal igazolták, hogy a nemrégiben átadott új hajléktanszálló a kényszerű költözéssel, sokukat kimozdította az évek óra beragadt komfortzónájukból, megszokásukból és szó szerint új utakra, munkahelyekre, új lakhelyekre, albérletekbe, munkásszállókra vezette őket, Járja Andreát idézve: „Végre lett MIÉRT-je a napjaiknak.”

Halat vagy hálót?

Idén az egyik meghívott neves szakmai előadó Gurály Zoltán volt, aki a Menhely Alapítvány módszertani vezetője, akinek a hajléktalanellátás területén kiemelkedő szakmai szerepe volt és van, a mai napig. Zoltán a támogatott lakhatási formát mutatta be, minden előnyével és hátrányával együtt.

Vác városa is gondolkodik ezen jó gyakorlat bevezetésén a hajléktalanellátásban. Ennek az lenne a lényege, hogy az önálló életvitelre alkalmas, kiválasztási folyamaton átesett hajléktalannak lehetősége lenne egy önkormányzat által felajánlott ingatlanban az önálló életet elkezdeni és gyakorolni. Szoros szociális munkás családgondozás mellett segítséget kapnának a háztartásszervezéstől a pénzbeosztásig mindazon készségekben, képességekben, amik eddig is ott szunnyadtak bennük, életre keltve pedig már újra képesek lennének intézményi háttér nélkül is a társadalomba visszailleszkedett, lakbér- és adófizető állampolgárrá válni.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Gyertek el a Fut a Vácra, és próbáljátok ki a Spartan verseny hangulatát!

Szociális bérlakás

A szakmai tanácskozáson elhangzott az is, hogy szociális bérlakás pályázaton nyert az elmúlt évben egy fő fedél nélküli ember, de sajnos a szomszédok előítéletei miatt ezeket a sikeres és jó példákat nem tehetik publikussá a szociális munkások. Illetve voltak többen olyanok is, akik az utcáról az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt lettek sikeresen elhelyezve bentlakásos intézményekben. Voltak olyan hajléktalanok is, akik betegség miatt a kórházban elhunytak.

Fagyos tél, forró nyár

Nem csak a téli fagy, de a közelgő nyári kánikula is különösen nagy veszélyforrás lehet a hajléktalan emberek számára. A szakemberek vázolták, hogy a nyári időszakban a hajléktalanszállók szabályai, kötöttségei helyett, több fedél nélküli inkább a szabad ég alatti létet részesíti előnyben. A nyári időszakban a Közterület-felügyelet, a rendőrség és a hajléktalan ellátás munkatársai között szorosabb a szakmai együttműködés, hiszen ezek az említett rendészeti szervek ellenőrzik a bokrosabb, erdősebb részeket és osztanak vizet a hőségriadó idején.

Zárásként összegezhető volt, hogy nemcsak télen, de majd nyáron is fokozott védelmet igényelnek a fedél nélküli embertársaink, hiszen ahogyan azt a mondás is tartja: „Sokat elárul egy társadalomról az, hogy miként bánik az elesettekkel és a legkiszolgáltatottabbakkal.” (Baranyi Marcsi, szociális munkás, újságíró, VHSZK munkatársa – Fotók: Varga-Turi Dominika, a VHSZK munkatársa) ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments