Pápay Eszter: Akinek egyszer szárnya nő

Pápay Eszternek néhány hete jelent meg legújabb verseskötete Változó kor címmel. Már az akkori könyvbemutatón említette, hogy hamarosan egy regénye is napvilágot lát, de ennél több konkrétumot akkor nem mondott.

Eddig is tudták az olvasók, hogy Pápay Eszter versei rövidek, tömörek, humorosak, van bennük irónia, bölcsesség, életfilozófia, mindez frappánsan rímekbe szedve. Rövidek a versek, de a mögöttes gondolatok sokkal nagyobb íveket mutatnak és ami a költészetnek is a lényege: a befogadóban, tehát az olvasóban is kinyisson belső ajtókat, kapukat. Elgondolkodtatásra késztesse a versolvasót, gondolatokat, felismeréseket ébresszen benne. És ha így kapcsolódik szerző és olvasó, akkor már megérte, megéri. Ez az irodalom lényege.

Akinek egyszer szárnya nő címmel jelent meg Pápay Eszter első regénye. A művelődési központban tartott bemutatón Barabás Éva szerkesztő-riporter műsorvezető kérdezte a szerzőt. Mindjárt az elején, amolyan kedvcsinálóként, maga a regényíró olvasott fel részletet a kötetből. Pápay Esztert sokan ismerik, mint költőt. De sokan ismerik a festményeit, rajzait, volt már kiállítása is. Persze művészetterapeutaként is legalább ilyen ismert. Egy sokoldalú, humorérzékkel, iróniával rendelkező nő. Barabás Éva ugyan régóta olvassa Eszter írásait, verseit, de eddig sose kérdezte meg, hogy miért teszi ezt, miért ír.

A szerző elmondta, sokat gondolkodott ezen, végül arra jött rá: azért ír, mert muszáj. Mert az ember ezt a képességet felülről, valami magasabb erőtől kapja és mondjuk így: átfolyik rajta.

Azzal kapcsolatban, hogy miért írta a most megjelent regényt, a váci költő szerint először is onnan érdemes kezdeni, hogy miért pont regény. Eddig soha nem izgatta a nagyon terjedelmes írásmód, verseket írt, azokra is inkább a rövidség a jellemző. Első, lélektani munkáját, illetve sportágtörténeti kötetét kivéve eddig nem különösebben foglalkoztatták a terjedelmesebb műfajok; elsősorban verseket, egyperces novellákat, cikkeket, interjúkat írt. Fontosnak tartja, hogy az írónak meg kell érnie a regényírásra. Ez egy teljesen más műfaj, de a lényege ugyanaz, mint a többi irodalmi formának.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Faültetés, szemétszedés – Civil szervezetek közös akciója

A regény megírásának, mintegy előzménye az volt, hogy ismerőse, Molnár Brigitta egy éven keresztül lejegyezte a saját visszaemlékezéseit. Ezek között voltak gyerekkori sztorik, rövid felvillanások. Számára egyfajta önterápiát is jelentett, hogy ezeket kiírta magából. És fontos, hogy azzal a céllal: ezt majd olvassa valaki más is. Aztán megkérte Esztert, írja meg a történetét. Ez volt tehát az origója a regény megszületésének. Nem csak az ő története lett a könyv, hanem nagyon sokaké.

Pápay Eszter munkája során nagyon sok történetet, női sorsot hallgatott végig. Fontos még a most megjelent regényével kapcsolatban, hogy nem konkrétan írta meg a felkéréssel kapcsolatos sztorit, hanem mintegy „átmosta” azt önmagán. Úgy kell ezt érteni, hogy rengeteg fikció is van a könyvben. Ahogy a szerző elmondta, igazából a könyvben szereplő karakterekből bárki lehet bármelyik. Három főhős van megjelenítve a történetben. Van egy harmincas éveiben járó nő, rajta kívül van egy negyvenes és egy ötvenes korú nő is.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  „Mindannyiunké a tér” pályamunkák

A bemutató ezen pontján egy meglepetés következett, ugyanis a könyvet inspiráló személy, Molnár Brigitta is elmondhatta gondolatait. Ez már önmagában ritka egy könyvbemutatón, hogy a kötet egyik szereplője kiáll a közönség elé és felvállalja önmagát. Megtudhattuk, milyen a kapcsolata Eszterrel. Azzal kapcsolatban – hogy az ő története miért lehet érdekes mások, elsősorban más nők számára – elmondta: vállalni kell önmagunkat. Bármi is történik az életben mi döntjük el, hogy az számunkra jó, vagy rossz. Hangsúlyozta, hogy a nőiesség vállalásának természetesnek kellene lennie, valamint, hogy mennyire fontos a belső kisugárzás. Olvasta már a regényt, ahogy a könyvbemutatón fogalmazott: sokat nevetett azokon a történeteken, amiken évekkel ezelőtt valójában sírt.

További kérdésre a könyv írója elmondta, hogy egy idő után a regény önmagát kezdte írni. „Persze van egy elképzelése az írónak a történetről, aztán szinte megelevenednek a szereplők és a történet elkezdi önmagát alakítani. Az Akinek egyszer szárnya nő nem egy rózsaszín leányregény” – mondta a szerző. Hozzátette még: a kötet olyan témákat dolgoz fel, amelyek bárkivel megtörténhetnek, ezekről a történetekről nem lehet könnyedén írni, csak a maga nyers valóságában, olykor szóhasználatban is. A könyv vége sem az, hogy minden szép és jó, nem ez volt az író célja. Hanem az, hogy az olvasó ismerjen önmagára, felismerje és le tudjon magában zárni egy adott kört, egy problémahalmazt, nehezebb életszakaszt és tovább tudjon lépni. A könyvben ábrázolt három főszereplő kapcsán szó esett a mai húszas, harmincas, vagy épp a negyvenes, ötvenes éveiben élő nők lehetséges problémáiról és ezeknek egy regényben történő összekötéséről.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  A Mi Hazánk Mozgalom előterjesztése a váci görög templom felújítására

Pápay Eszter kifejtette, hogy valójában mindannyian a szeretetért harcolunk és azért, hogy életben tudjunk maradni. Minden ezekre az ösztönös vágyakra vezethetőek vissza. Utóbbival kapcsolatban fontos tudni, hogy a saját életben maradásunkra való törekvésben gyakran megbántunk másokat úgy, hogy azt észre sem vesszük. A szeretetért pedig sokszor olyan dolgokra is képesek vagyunk, amik valójában nem a javunkat szolgálják.  Tele van az életünk családi, társadalmi elvárásokkal a nőkkel kapcsolatban is. Viszont ezek a minták, megoldási módszerek már nem működnek.

Emberi kapcsolatokról, kapcsolatrendszerekről szól tehát a könyv. A fejezetek filmszerűen lettek megírva, egy-egy jelenet reflektorfénybe kerül, ami aztán elhalványul és egy újabb jelenet következik. Térben és időben is több síkon mozognak a szövegek, mozdulások, fizikai elmozdulások vannak. A történet komplex, több generáció élethelyzeteit bemutató mű. Ahogy a bemutató végén elhangzott a regény lényege: mielőtt valakinek szárnya nő, nagyon sokszor előtte árnya nő. „Amikor szárnyalunk, akkor vagyunk igazán önmagunk. Ha szárnyat bontunk, felülkerekedünk dolgokon.” – húzta alá végül Pápay Eszter.

Beszkid József zenei közreműködése tette teljesebbé a könyvbemutató hangulatát.

A kötet a Libertine Könyvkiadó fővárosi és vidéki boltjaiban vásárolható meg, illetve online rendelés útján. ♦

 

 

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
legújabb
legrégebbi legnépszerűbb
Inline Feedbacks
View all comments