Papírszimfónia a Margaréta Kávéházban

Megszokhattuk már, hogy a Margaréta Kávéház programjai közt találunk különböző zenei rendezvényeket, de hónapról hónapra képzőművészeti kiállításoknak is otthont ad a helyszín. Az éppen aktuális kiállítás megnyitóján mindkettőből kapott a közönség, ugyanis a Papírszimfónia című tárlat nem csak a falakra kihelyezett képekről szól(t), hanem szerves része volt a zene is.

Cziráki Nándornak nyílt kiállítása a Széchenyi utcában található közkedvelt kávézóban.  A váci művész a képzőművészet és a zene segítségével mutatja be látásmódját, ahogy ezt a megnyitón maga az alkotó fejtette ki néhány gondolattal. Dudás Marcell (Marcell aka Carmel) DJ és producer nyitotta meg a kiállítást. Bemutatta és méltatta Cziráki Nándor művészeti világát. Kiemelte, hogy amikor a kiállított képeket nézi, kicsit elfeledi önmagát, kapcsolódik valamihez, ami sokkal több, mint ő, valami magasabb erő. „Fontos úgy elfelejteni önmagunkat a képeket nézve, hogy közben meg is találjuk önmagunkat” – fogalmazott Dudás Marcell.

Cziráki Nándor eredeti szakmája egyébként kertészmérnök, ami abban is megnyilvánul, hogy képei rendkívül színesek, mind-mind, akár egy nyári virágos rét. A Margaréta Kávéházban látható művek története 2007-re nyúlik vissza. A dj-alkotóművész kezdetben színes lapokat egymásra helyezve, fotók alapján, a kontrasztok felerősítésével készítette a kivágott képeket. A 2014-ig készült három-négy színből álló alkotásait az etno-, a jazz- és a DJ szubkultúra, valamint az erotika világa ihlette. Egy idő után a színes rajzlapokkal való munkát azonban monotonnak érezte, szüksége volt a megújulásra, valami egyedibbre, új kihívásokra, több izgalomra volt szüksége. Ez a legtöbb művésszel így van. Különösen akkor szerencsés az illető, ha időben veszi észre a változás igényét önmagában és a művészeti világában.

Ez a váci alkotónak – hogy stílszerűek legyünk – jó ritmusban sikerült, mondjuk így: másik lemezt tett a lejátszóra, másik lemezeket. És az is fontos ilyenkor, hogy tudja a művész, milyen „lemezekre” van szüksége a valódi előrelépéshez, valódi önmagához. A változást a minél részletesebb kidolgozásban látta, amely érdekében eltért az addig megszokott alapanyagoktól. Ugyanis képei azóta újságok, magazinok oldalaiból készülnek, úgynevezett kollázs technikával. Így tulajdonképpen új életet kap a portré, az újságpapír. Ezáltal egy sokkal színesebb világot tud alkotni.

További műhelytitok még, hogy az általa létrehozott portrék fotók alapján készülnek, melyekhez Hámori Szabolcs fotóművésztől kap segítséget. A modellek kiválasztása is közös feladat. Így egy különleges hármasság valósul meg minden műben, van maga a modell, adott a fotós és végül jön a művész, aki a már említett technikával elkészíti a képet.

Ám itt nem fejeződik be Cziráki Nándor művészi kiteljesedése, ugyanis a zene is hangsúlyosan része az életének. Egészen pontosan a Tilos Rádió, ahol jó ideje pörgeti a lemezeket. Ezzel kapcsolatban úgy vall, hogy „a zenével mindent el lehet mondani, éppen ezért huszonöt éve gyűjtöm a vinyl lemezeket. Mindent játszom a jazztől a minimál technoig. Célom a zenei érzelemkifejezés legigényesebb megjelenítése.”

A váci önálló kiállítás június elejéig látható. ♦