Fut a Vác: Egy rendkívüli lány a rendezők közül

Sára nem olyan lány, mint a többi rendező. Mert ő a verseny reggelén beül társaival a nevezés pultjához és segít a helyszíni nevezők rögzítésében, aztán ha eljön az idő átöltözik, és rajthoz áll. Ez most a Fut a Vácon is így történt. Sára az 10,8 kilométeres távot futotta, majd visszatért az előnevezéses rendezők feladatköréhez, segítette a versenyzőket a nevezésben és a versenyen való eligazodásban. Az eredményhirdetésen a rendezők piros pólójában lépett a dobogóra, amikor kiderült, hogy a fiatal korosztály képviseletében aranyérmes lett.

Ahogy haladt az eredményhirdetés, elérkeztünk az ajándékok sorsolásához. Az egyik család legifjabb tagja a DAKAR autósiskola autóvezetési tanfolyam támogatását nyerte. Örültek nagyon, de rájöttek, hogy mire a nyertes sok év múlva eljut a gépkocsivezetéshez szükséges életkorhoz, addig a támogatás elévül.
De emlékeztek Sárára, a mosolygós piros pólós lányra, aki segített nekik a nevezésben. Mivel kiderült, Sára szeretne autóvezetést tanulni, megajándékozták a nyereménnyel, bízván benne, hogy pont jó helyre kerül.
Sára ennek nagyon örült.

Az ajándéksorsolás lassan a végéhez közeledett. Vásárhelyi Tamás, aki egy Mountain Bike kerékpárt ajánlott fel, már a bringa nyertes rajtszámát húzta ki. Ami persze elsőre nem sikerült. Mindig olyan szám került elő, amelynek tulajdonosa már hazament. Egyszer csak előkerült a kihúzott szám gazdája, aki nem volt más, mint Sára, aki nem akart hinni a szemének. Mindenki örült és tapsolt amikor a kerékpár gazdára lelt. Aztán jöttek a fotók és az átvételi elismervény kitöltése. Sára elrohant, mert a személyi igazolvány számára szükség volt.

Meglepetésünkre nem a számmal, hanem azzal a kisgyerekkel tért vissza, aki nemrég az autóvezetési támogatással megajándékozta. Nála lesz a legjobb helyen a bringa, mondta boldogan és odakísérte a kisgyereket, akinek a szülei is előkerültek. Ezt tényleg komolyan gondolod Sára, kérdezte az anyukája, de már ő is tudta, látta Sárán, hogy ezt eldöntötte. Igen felelte, nála lesz a legjobb helyen, és látszott rajta, hogy úgy érzi élete egyik legjobb döntését hozta. A család körbevette és nem győzte megköszönni a bringát, ami féltve őrzött kincsként új életre kelt.

Így a verseny végén arra gondoltam, talán most először fordul elő, hogy nem az az ember a legboldogabb, aki megnyerte, hanem aki megajándékozott vele valakit. Ha nincs ez a verseny sohasem tudhattam volna meg, hogy ilyen jó emberek is élnek körülöttem. Büszke vagyok rá, hogy Sára a mi piros Rendezős pólónkat viseli. ♦