Hankó Balázs: ma a szakképzés a mérnök- és informatikai egyetemi képzés előszobája

Ma a szakképzés a mérnök- és informatikai egyetemi képzés előszobája, az elmúlt három év alatt megduplázódott a szakképzésből egyetemre jelentkezők száma, meghaladva így a 16 ezret – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára, leendő miniszter kedden Vácon, a Piarista Kilátó Központban.

A Szakképzésért Apáczai Csere János- és az Oktatói Szolgálati Emlékérem díjak átadásán Hankó Balázs a hivatások, mesterségek őrzőinek munkáját megköszönve úgy fogalmazott, elhivatottságukkal és elkötelezettségükkel sikerült megújítani a szakképzést az elmúlt években.

Az eredményeket sorolva elmondta, olyan kiváló hagyományos mesterségekben szerepel az ország Európa élén, mint a szárazépítő vagy az asztalos, de élen jár az új technológiákban is, a szoftverfejlesztésben, rendszerüzemeltetésben, robotikában, mechatronikában, mindabban, amely odáig juttatta a magyar gazdaságot, hogy Magyarország a világ ötödik helyén van gyártási csúcstechnológiában.

Kiemelte: a megújult szakképzést tízből hatan választották nyolcadik osztály után úgy, hogy mindeközben 6 százalékkal csökkent a felvételizők száma, „így növeltük 3 százalékponttal a szakképzést választók arányát”. Kitért arra is, hogy csökken a szakképzést elhagyók száma: „lemorzsolódási arányban egy százalékpontot léptünk előre az elmúlt év során, elérve így a 7,7 százalékot”.

Hankó Balázs rámutatott arra is, hogy a szakképzés kulcsa a gyakorlat, és ma minden második diák duális képzésben tanul. A július 1-jén hivatalba lépő miniszter emlékeztetett arra, hogy az idei tanévben 60 milliárd forint béremelést tudtak biztosítani a szakképzésben, amely történelmi léptékű, és az elmúlt évek során így megduplázódhattak a bérek; 700 digitális tananyag készült el, mert szükség van arra, hogy a szakképzésben felnövő diákok ismerjék a kor kihívásait, helyesen alkalmazzák a digitalizációt.

Kijelentette, hogy 21. századi szakképzést fejlesztenek: 96 milliárd forintból újul meg 34 helyszínen a szakképzés; 110 ezer négyzetméternyi épületet építenek újjá, mindezek mellett olyan műhelyek, tantermek létesülnek, amelyekkel gyakorlatközelibbé válik a szakképzés.

Jelezte, hogy az Ágazati Készségtanácsoknak köszönhetően úgy újult meg a szakképzés, hogy a tananyagok gyakorlati fókuszúak lettek, valamint a készségtanácsok az egyetemi szakemberekkel is kibővülve segítik a szakképzés és a felsőoktatás együttműködését.

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke azt emelte ki, hogy a Szakképzésért Apáczai Csere János-díjat tíz olyan szakember kapja meg, aki a szakképzés és a felnőttképzés területén eredményes és példamutató munkát végzett. Diákjaik országos szintű kiváló eredményeket értek el, a szakképzés megújításában kivételes teljesítményt nyújtottak.

Az Oktatói Szolgálati Emlékérem díjból az a 19 oktató részesül ma díjban – folytatta -, akiket a legkiválóbbaknak találtak abból a 216-ból, akik ezt az oktatói szolgálati emlékérmet megkaphatták. Az elnök beszélt arról is, hogy az NSZFH-ban nemcsak a szakmai, szaktárgyi tudást mérik rendszeresen, hanem a tanulók képzéssel kapcsolatos elégedettségét is. A tanulók szerint a szakmával könnyen találnak majd munkát, kielégítőnek találják a képzéskínálatot – ismertette Magyar Zita. (Forrás: MTI – Fotók: Purger Tamás/MTI) ♦