Váci hangulatok XV.
Az idei évben harmincadik alkalommal élvezhettük a Váci Világi Vigalom eseményeit a város különböző helyszínein. A vigalom fontos része az immár tizenötödik éve megrendezésre kerülő Váci hangulatok című kiállítás.
Ha valaki betér a művelődési központ Kávézó Galériájába, találkozhat a váci nemzetiségeket képviselő művészek alkotásaival és kellemesen szembesülhet azzal: mennyire színes Vác, milyen sokféle nemzetiség él már évszázadok óta a városban. Ennek megfelelően a kiállító alkotók, akiknek műveit megtekinthetjük: Bari Janó, Fülöp Jánosné Eszter, Klimász Zsóka, Kolodko Mihály, Manajló András, Hontromatidisz Rigasz.
A megnyitó ünnepségen szép számmal megjelent közönség sorai közt ott volt Matkovich Ilona, Vác város polgármestere, a nemzetiségi önkormányzatok vezetői, képviselői is.
A városvezető beszédét azzal kezdte, hogy ez egy emblematikus esemény Váctól, hiszen nagyon sok külföldi vendég jelenik majd meg az eseményen, tekintve, hogy a testvérvárosok delegáltjai is szép számmal vesznek részt a programokon. Azt is hozzátette: „fontos az önkormányzatnak az, hogy ennyiféle nemzetiségi művésze legyen. Egyrészt azért, mert ez egy alkotóműhely is, van egy összetartozás-élmény és további fontos tény, hogy nem csak ilyenkor találkozunk az alkotókkal, hanem egész évben, hiszen fantasztikus kiállításokat láthattunk, láthatunk. Természetesen nem csak a művészekről van szó, hanem azokról az emberekről is, akik ezeket a lehetőségeket megteremtik, akik tovább viszik, mert szerintem ez olyan fontos, hogy olyan lelkes emberek vannak minden művészeti ágban, akik olyan módon adnak művészetet, hogy közben közösséget teremtenek.”
Németh Árpád festőművész nyitotta meg a kiállítást. Először is elmondta a kiállított művek kapcsán, hogy melyik nemzetiséget, melyik művész képviseli. „A tizenkilencedik században, a reformkorban hangzott el az a mondat, mely szerint nyelvében él a nemzet, ez fokozottan érvényes a nemzetiségekre is” – fogalmazott Németh Árpád, majd megjegyezte: „Az az életforma, amely a magyar paraszti életformát fenntartotta, amely fenntartotta, az ukránok, a ruszinok, a szlovákok életmódját, ez a paraszti már a múlté”. Azt is hozzátette: „Ezzel az életmód is megváltozott, tehát az az életmód sincs, amelyik előbb megtermelte a szokásokat, a népviseleteket”. A festőművész hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a nyelv, de van egy még ennél is fontosabb, és az ilyen kiállítások az emberekből ezt a pluszt szólítják meg: a vállalást.
A megváltozott körülmények között is megkérdezhető, hogy ki az, aki vállalja idetartozását. Ha igen, milyen módon? – tette fel a kérdést Németh Árpád. „Mindenféleképpen a nyelv megőrzésével, ez az első, a másik a népviseletek, azok részletei. És van egy nagyon különös dolog, amit itt most láthatunk, az a képzőművészet” – fogalmazott. Elmondta még, hogy a képzőművészet, mint olyan, nem szorul tolmácsra, kivéve, ha az adott nemzetiség gyökereire utal témájában a mű.
Univerzális műfajokról van szó a festőművész szerint. Miután Németh Árpád az egyes alkotásokat, alkotókat részletesen bemutatta, természetesen a jelenlévők nem maradtak zene nélkül. Bonifert Janka fuvolajátéka és Sarantis Mantzourakis buzukin előadott görög hangulatú zenéje tette még hangulatosabbá az eseményt. A kiállítás és a gyűjtemény öt nemzetiségi önkormányzat – a Váci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Váci Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a Váci Ruszon Nemzetiségi Önkormányzat, a Váci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Váci Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat – kezdeményezésére és támogatásával jött létre. ♦