Járványszerűen terjed a szamárköhögés
Járványszerűen terjed a szamárköhögés Magyarországon – ezt mondta az RTL Híradójának Galgóczi Ágnes a Népegészségügyi Központ járványügyi vezetője. A legfrissebb jelentés szerint már 76 igazolt esetről tudnak itthon, minden megyéből jelentettek gyanús eseteket. A legutóbbi 32 gyanús esetből minden negyedik 1 évesnél fiatalabb csecsemő volt. Az anyák és a család beoltása a csecsemő életét is megmentheti.
Már minden megyéből jelentettek gyanús eseteket, a legfrissebb jelentések szerint pedig már 76 igazolt megbetegedés van az országban, ráadásul a legutóbbi 32-ből minden negyedik 1 évesnél fiatalabb csecsemő volt. Ez pedig azért is aggasztó hír, mivel a szamárköhögés a legnagyobb veszélyt pont az újszülöttekre és fiatal csecsemőkre jelenti. Ebben a fiatal korban a gyerekek még semmiféle immunitással nem rendelkeznek, hiszen az édesanya által biztosított immunvédelem elégtelen, és az első védőoltást is csak kéthónapos korukban kapják meg.
A Bordetella pertussis nevű baktérium okozza a betegséget, amely cseppfertőzéssel terjed emberről emberre és a legragályosabb kórokozók közé tartozik. Az egy-két hét lappangási idő után az első 10-14 napban általános légúti tünetek jelentkeznek, mint egy enyhébb náthánál: köhögés, orrfolyás, rossz közérzet jellemzi. A tünetek azonban ezután – ellentétben a banális légúti vírusfertőzésekkel – nem enyhülnek, hanem fokozatosan erősödve átmennek a jellegzetes köhögési rohamokkal járó második stádiumba. Az erősebb immunrendszerrel rendelkezőknek a harmadik szakasz már a megkönnyebbülésről szól, a rohamok fokozatosan oldódnak. A csecsemőknél azonban más a helyzet.
Náluk is előfordulhat makacs köhögés, ám jellemzőbbek a légzésszünetek, légzéskimaradások, melyek következtében oxigénhiányos idegrendszeri károsodások alakulhatnak ki, görcsök léphetnek fel, valamint nem ritka a tüdőgyulladás sem. Az esetek akár egy százaléka is halállal végződhet. Így nyugaton széles körben követett gyakorlat az anya vakcinálása várandósság alatt. Mint Dr. Nyul Zoltán, a PTE Klinikai Központ Gyermekklinikai Fertőző Osztályának vezető orvosa korábban elmondta a 24.hu-nak, az édesanya szervezetében termelődött antitestek ugyanis eljutnak a magzatba, aki így az első két hónap alatt se lesz teljesen kiszolgáltatott a kórokozó támadásának. ♦