Húsz éve működik Vácon az Apor Vilmos Katolikus Főiskola – A mintegy százéves múltra visszatekintő főiskola 2004-ben költözött Vácra
Húsz éve költözött Vácra az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, amely a város mintegy ezeréves történetének első önálló, váci székhelyű felsőoktatási intézménye. Az oktatás 2004 szeptemberében kezdődött meg az egykori papi szeminárium épületében, ahol azóta több ezer pedagógus és segítő szakember szerzett diplomát – közülük sokan ma is a régió iskoláiban, óvodáiban, szociális intézményeiben dolgoznak.
„Húsz év sem egy patinás magyarországi kisváros, sem egy nagy hagyományú felsőoktatási intézmény életében nem tűnik nagy időnek. A sokak számára még ma is Zsámbékkal összefonódó Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci élete mégis meghatározó az intézmény történetében – ahogy talán a városéban is. Vác és környéke nemcsak hallgatóink derékhadát határozza meg, hanem a regionális igényekhez illeszkedő képzési portfóliónkat, oktatóinkat is” – mondja dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A főiskola története a 20. század első felében kezdődött: 1929-ben a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek Zsámbékon (archív kép) létrehozták az ország egyik legjobban felszerelt, legmodernebb tanítóképzőjét, ahol 1948-ig több mint 900 növendék szerzett tanítónői oklevelet. A második világháború után államosítás, majd majdnem 30 évig tartó kényszerszünet következett, az oktatás csak 1977-ben indulhatott újra. A rendszerváltást követően a katolikus egyház visszavette az intézményt, amely 2000-ben felvette a vértanú püspök, Apor Vilmos nevét.
2003 augusztusában azonban az épület tetőszerkezete kigyulladt, és több mint fele leégett. A használható termek nem bizonyultak elegendőnek a hallgatók számára, a tűzeset miatt pedig fény derült az épület addig rejtett statikai hibáira is, így Zsámbékon nem folytatódhatott az oktatás.
A főiskola Vácon talált új otthonra, az oktatók és a hallgatók 2004 szeptemberében vették birtokba a Nagyboldogasszony-székesegyház szomszédságában lévő egykori papi szemináriumot. A több mint 240 éves, copf stílusú épület mindig is a nevelést-oktatást szolgálta: a szeminárium termeiben évtizedekig állami gimnázium működött, később újra egyházi intézmény kapott helyet a patinás falak között.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „szíve” ma is a Schuszter Konstantin téri főépület, de az intézményhez tartozik a Szent Miklós téri korábbi középiskola, Szent József Kollégiumuk a Honvéd utcában található, 2018-ban pedig megnyitott a főiskola budapesti campusa is.
Pedagógusok és segítő szakemberek a régiónak
Ma már az ország számtalan iskolájában, óvodájában, szociális intézményében és plébániáján találkozhatunk olyan szakemberekkel, akik Vácon szerezték meg diplomájukat, ám az intézménynek különösen fontos szerepe van a régió pedagógus-utánpótlásában. Pedagógusképzési kínálatuk ugyanis kifejezetten gazdag: óvodapedagógusnak készülő hallgatóik például magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínálnak, ahogy a tanító szakon is több szakirány érhető el. Alapszakjaik közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia képzés is, de katekétákat, lelkipásztori munkatársakat és kántorokat is képeznek.
A diplomás érdeklődők három mesterszak – neveléstudomány, szociálpedagógia, mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő – mellett számos egyedülálló szakirányú továbbképzés közül is válogathatnak, ilyen például a 3D-pedagógia és a bábpedagógia módszereit bemutató, az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, vagy a fejlesztő biblioterápia szakirányú továbbképzés. Nem véletlen, hogy egyre többen választják a főiskolát: szakjaikra 2023-ban és 2024-ben is rekordszámú hallgató került be. (AVKF sajtóanyag) ♦