Incze Noémi: Az én Velencém
Igazi sikertörténet, ahogy mondják. Adott egy általános iskolás lány, aki elhatározza, hogy festőművész lesz. Szorgalmának, tehetségének köszönhetően évek múlva aztán egyszer csak ott találja magát a velencei Accademia di Belle Arti di Venezia-n, az 1750-ben alapított nagy hírű olasz művészeti iskolában, ahol tanulmányokat végez.
Láthatóan nagy hatással volt és van Incze Noémire a gondolák, vagy ahogy még nevezni szokták, a szerelmesek városa. „Az én Velencém” címmel nyílt önálló kiállítása a Margaréta Kávéházban. Molnár László József Munkácsy-díjas grafikusművész nyitotta meg a tárlatot. Incze Noémi kapcsolata Velencével nem felszínes futó kaland volt, mert itt végezte művészeti tanulmányait, 2013 és 2019 között a Velencei Szépművészeti Akadémián mesterfokú diplomát szerzett festő szakon. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Évek óta rendszeres résztvevője hazai kiállításoknak, a váci Téli Tárlatoknak, 2021-ben részt vett a 36. Országos Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton. 2023-ban a XXVIII. Nógrád Vármegyei Őszi Tárlaton Arany Diploma elismerésben részesült – kezdte Molnár László József, aki először Garay-Nagy Norbert stúdiójában találkozott Incze Noémivel, ahol kitűnt szorgalmával és színérzékenységével. Ahogy az közismert, a 2006-ban alakult Garay Nagy Norbert Művészeti Stúdió a váci régió vezető művészképző szabadiskolája.
Incze Noémi, innen indult tehát, képei olajpasztellel készülnek, nagyon festői előadásmódban. A formák oldottak, szinte csak színes foltokból állnak össze, de van bennük rendszer. Incze Noémi hagyja magát a festői ösztöneitől vezérelni, látszik a képeken, hogy nem pusztán a látvány irányítja a festés módját, hanem valamilyen belső érzésvilág is. A Munkácsy-díjas grafikus mindezeken kívül kifejtette még, hogy az alkotó nagyobb, részletesebben kidolgozott képein látható, amint az egyik szín nagyon sok árnyalatban átmegy egy másikba, miközben számtalan árnyalatban keverednek sötétkékből narancsos sárgába. Ilyen átmeneteknek lehetünk tanúi a fény felé forduló fiatal nőről készült képen, vagy az asztalnál üldögélő két fiatalról készült festményen.
Persze, nemcsak két szín szerepel Incze Noémi képein, hanem a színek sokasága. Egy másik festményen az asztalon lévő poharak vörös színei csábítanak. A kép vöröseit a háttér zöldjei élénkítik. Mint ismeretes, a vörösek a zöldek mellett a legélénkebbek, ahogy a kékek is a narancssárga mellett. Egy másik képén egy fiatalember – turistának néz ki -, a hátát megtámasztva szemlélődik. A kép zöldes kékjei és sárgái függőleges és vízszintes vonalak mentén szerveződnek. A távolban nyugtató zöldek, lilás kékek, felvillannak kis narancssárga foltok.
A fiatalember által szemlélt távoli kép nagyon szép, ihletett, majdnem absztrakt elvontságú tájrészlet. A kép megfestése igen lendületes, friss és sajátos. Amennyiben Incze Noémi stílusát keressük, talán itt érhető tetten a legjobban. Egyszerre laza, és mégis koncentrált festőiség, fiatalos színhasználat, egy új generáció érzékenységével párosítva – avatta be Molnár László a részletekbe a nagy számú közönséget.
Garay-Nagy Norbert is mondott néhány gondolatot a kiállítás megnyitón. Ahogy fogalmazott, a tárlat anyaga, Noémi eddigi pályafutása kapcsán eszébe jutott egy szó: referencia, Noémit nyolcadikos korában ismerte meg, akkor indult a Garay Nagy Norbert Művészeti Stúdió. Azóta a növendékek egyik példaképe Noémi.
Végül maga az alkotó is mondott pár gondolatot, melyben köszönetét fejezte ki mindenkinek, akik támogatták eddigi művészi pályáját. Kérdeztem magát az alkotót is alkotási folyamatról és a témák kiválasztásáról. Elmondta, hogy leginkább nappal, természetes fénynél szeret alkotni, hiszen akkor lehet legtisztábban látni a színek valós árnyalatait és azok egymáshoz való viszonyulását. A képei témáit a hétköznapok impulzusai, élményei adják, leginkább az élmény, benyomás és érzés kifejezésére törekszik a színek és fények játékával.
A kiállítás október 7-ig látogatható. ♦