Negyedik gyermekvédelmi kerekasztal – A gyermekek védelmének megerősítése és a törvényi szigorítások hatásai

A Negyedik Váci Gyermekvédelmi Kerekasztalt szeptember 12-én tartották meg, ahol a gyermekvédelmi szakemberek ismét összegyűltek, hogy a legaktuálisabb kérdéseket és kihívásokat megvitassák. A rendezvény helyszíne a Váci Polgármesteri Hivatal díszterme volt, a szervezésért pedig a Váci Humán Szolgáltató Központ (VHSZK) felelt.

A kerekasztal fő témája az újonnan hatályba lépett gyermekvédelmi törvényi szigorítások voltak, melyek júliustól jelentős változásokat hoztak a gyermekvédelem területén. A szakemberek emellett kitértek az oltásellenes szülőkkel való együttműködés kihívásaira is.

Gyermekvédelmi törvény szigorítása (Gyvt.) – Új kihívások és felelősségek

A szakmai eseményen a legnagyobb figyelmet a 2024 nyarától hatályos gyermekvédelmi törvény módosításai kapták. A rendezvényen Inotay Gergely alpolgármester nyitóbeszéde után Járja Andrea, a VHSZK igazgatója üdvözölte a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait. A szakmai eligazodást Holeczné Nagy Mária, a VHSZK Hatósági szakmacsoport vezetője segítette, aki részletesen ismertette a törvénymódosításokat és azok alkalmazásának gyakorlati oldalát. A témában felvetett jogi kérdések útvesztőiből kiutat dr. Krasnyánszki Magdolna jogi tanácsadó igyekezett mutatni. Az új szabályozás célja a gyermekek védelmének megerősítése és a gyermeket veszélyeztető esetek mielőbbi felismerése, illetve megfelelő kezelése. Az esemény végén még egy fontos téma is terítékre került, mégpedig az oltásellenes szülőkkel való segítő együttműködés kihívásai családsegítőként. Ezzel kapcsolatban esetfeldolgozásra került sor a témában, oly módon, hogy több asztalnál különböző területről érkező szakemberek mutatták be javaslataikat.

Szigorúbb jelzési kötelezettség

Sajnos vannak olyan, kiemelten veszélyeztető okok – mint például a gyermek szexuális vagy fizikai bántalmazása, súlyos elhanyagolása – amikor a gyereket a saját családjától is szó szerint meg kell védeni. Az idáig vezető út néha hosszabb, néha rövidebb, de hogy vannak előzmények az szinte minden esetben igaznak bizonyul utólag. De mégis hiába látnak, hallanak gyakorta a gyermeket körülvevő felnőttek a fent is sorolt kiemelt okokra utaló veszélyeztető körülményeket, mégsem szólnak, jeleznek. Inkább a szemüket, fülüket befogva, félrefordítják a fejüket, mondván, jobb nem beleavatkozni egy család életébe, mivel nem akarnak bajt. A baj pedig már megvan, hiszen a fent említett problémákban érintett gyermek komoly veszélyben lehet. Vannak olyan esetek is, amikor a bántalmazásokról már csak akkor értesülnek a szakemberek, amikor már a védtelen, kiszolgáltatott gyermek súlyos testi-lelki sérüléseket szenvedett, vagy éppen súlyosan elhanyagolták. Bár eddig is volt jelzési kötelezettsége mindenkinek, még a szomszédnak is, hiszen, mint tudjuk, mindenki a jelzőrendszer tagja, ha tud róla, ha nem, ha akarja, ha nem. Most azonban a gyermekekért dolgozó, hivatalos jelzőrendszeri tagoknak törvényben is megszabott, szigorú jelzési kötelezettsége lett.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai – beleértve a teljesség igénye nélkül felsorolva – védőnőket, háziorvosokat, bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozókat és a családsegítőket – kötelesek három munkanapon belül jelezni, ha olyan kiemelten veszélyes körülményeket észlelnek, amelyek egy gyermek szexuális vagy fizikai bántalmazására, súlyos elhanyagolására utalnak. A törvénymódosítás súlyos következményeket vonhat maga után: aki elmulasztja a bejelentési kötelezettséget a rendőrség vagy a gyámhatóság felé, akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

Tágabb körben vegyük górcső alá az ide vonatkozó törvény (1997.XXXI.tv. 17. § 4.), szerint, azt, hogy kik kötelesek jelezni, ha egy gyermek kiemelt veszélyeztetettségre utaló jeleket észlelnek.

Az alábbi munkakörökben dolgozók: védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, köznevelési intézmények (iskolák-kollégiumok), rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, áldozatsegítők, menekültekkel foglalkozó szakemberek, egyesületek, alapítványok, egyházi jogi személyek, munkaügyi hatóság munkatársai.

Mikor kötelező jelezni?

A kerekasztalon külön hangsúlyozták, hogy milyen konkrét esetekben van a szakembereknek jelzési kötelezettsége. A kiemelten veszélyeztető körülmények között szerepel például a gyermek szexuális vagy fizikai bántalmazása, amelyre utalhatnak nem baleseti eredetű sérülések a gyermek testnyílásain, vagy ha egy 14 év alatti gyermek terhességéről szereznek tudomást. Szintén súlyos jelzésre okot adó körülmény, ha a gyermek, vagy családtagja arról számol be, hogy egy 18 év feletti személy szexuálisan bántalmazta őt.

Fizikai bántalmazás

A fizikai bántalmazásra utaló jelek közé tartozik a nem baleseti eredetű súlyos sérülés, vagy ha a gyermeken több különböző időben keletkezett sérülés található, amely különböző gyógyulási stádiumban van. Ezen túlmenően, ha egy gyermeknél több, egyidejűleg fennálló törést fedeznek fel, az is azonnali beavatkozást, jelzést igényel.

Súlyos elhanyagolás

A súlyos elhanyagolásra utaló jelek közé tartozik, ha a szülők vagy törvényes képviselők nem hajlandók együttműködni a gyermek érdekében az orvosi, iskolai vagy szociális intézményekkel, vagy ha a gyermek számára kötelező védőoltást megtagadják. Szintén a veszélyeztetett gyermekek közé sorolják azokat, akik súlyos alultápláltságban szenvednek, vagy akiket a szülők súlyosan elhanyagolnak, például 3 év alatti gyermekek esetében, amikor az ellátás hiánya már az egészségüket is veszélyeztetheti. Ilyen lehet a súlyos ápolatlanság, nem megfelelő öltözet, hideg lakás, kötelező egészségügyi ellátás hiánya (pl.: védőoltás, orvosi vizsgálatok, kezeltetés stb.).

Azonnali jelzési kötelezettség – 3 munkanapon belül

Az említett kiemelten veszélyeztető körülmények észlelése esetén a szakembereknek nincs mérlegelési lehetőségük: azonnal jelezniük kell az esetet a megfelelő hatóságoknál, rendőrség, gyámhatóság. Ennek elmulasztása a 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv) módosítása alapján büntetőjogi következményekkel járhat, börtönbe is kerülhetnek, akár még 2 évre is a jelzést mulasztó hivatalos szakember.

Oltásellenesség: együttműködés a családokkal

Az esemény másik kiemelt témája az oltásellenes szülőkkel való együttműködés volt. A családsegítő szakemberek egyre gyakrabban találkoznak olyan családokkal, ahol a szülők megtagadják a kötelező védőoltásokat, veszélyeztetve ezzel gyermekeik egészségét. Egy konkrét életből vett esettel hozták közelebb a problémát. A szakemberek azt vitatták meg, hogyan lehetne a családokat meggyőzni az oltások fontosságáról, és milyen eszközökkel tudnának hatékonyan közbe avatkozni, ha a szülők veszélyeztetik tudatlanság, vagy álhírek, áltudások miatt gyermekük egészségét.

Az egyik fő kérdés, amit körüljártak, amellyel a családsegítők gyakran szembesülnek, hogy milyen következményekkel jár, ha egy gyermek nem kapja meg időben a kötelező védőoltásokat, amelyekkel megelőzhető lenne egy súlyos megbetegedés. Ezen kívül felmerül az a probléma is, hogy a szülők gyakran félnek attól, hogy beavatkozások miatt akár elveszíthetik gyermekeiket. Ilyen esetekben a családsegítőknek különösen nagy a felelősségük, hogy megnyugtassák a szülőket, eloszlassák a sokszor alaptalan félelmeiket és segítsenek nekik megfelelő döntéseket hozni a gyermekek érdekében.

A gyermekvédelem kihívásai és jövőbeli reményei

A kerekasztalon elhangzottak szerint a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek egyetértettek abban, hogy a rendszer továbbra is több sebből vérzik. Bár a törvényi szigorítások és a gyermekvédelmi rendszer átalakítása jelentős előrelépést jelenthetnének, a szakemberek remélik, hogy további lépésekre is sor kerül. Legfőbb szemlélet kell, hogy legyen a prevenció. Az egyik fő törekvés az lehetne, hogy a gyermekvédelmi és szociális szférában dolgozók munkájának társadalmi megbecsülése, valamint az anyagi és szakmai támogatás végre megvalósulhatna a hatékony működéshez.

A gyermekvédelmi botrányok, mint a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélések és az ehhez kapcsolódó kegyelmi ügyek, ráirányították a figyelmet a rendszer súlyos hiányosságaira. A szakma reményei szerint most talán valódi, rendszerszintű válaszok születhetnek, amelyek segíthetnek megelőzni hasonló eseteket a jövőben. Az esemény egyik központi gondolata az volt, hogy minden nehézség ellenére is a „gyermek mindenek felett álló érdeke” legyen az irányadó, és hogy a gyermekvédelemben dolgozók összefogva, a közös cél érdekében tudjanak hatékonyan fellépni.

Végül, zárásként elmondható, hogy a mostani a IV. Váci Gyermekvédelmi Kerekasztal is egy olyan fórum volt, ahol a gyermekvédelmi szakemberek az aktuális törvényi változásokra és kihívásokra reflektálhattak. A rendezvény kiemelte, hogy a gyermekek védelmének megerősítése közös felelősség, amelyben mindenkinek szerepe van. Az új törvényi szabályozások és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaira nehezedő fokozott felelősség azonban csak akkor lehet hatékony, ha a szakemberek ehhez a döntéshozóktól is minden eszközt, segítséget megkapnak minden szinten. (Baranyi Marcsi – Fotó: Varga-Túri Dominika) ♦