A gyerekek tudatos okoseszköz-használata mítosz – Gyerekjogfeszt és konferencia Vácon

A Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) a Gyermekjogokért Egyesülettel karöltve, október 4-én, pénteken egész napos konferenciát szervezett azzal a céllal, hogy az okoseszközök megfelelő használatában segítséget nyújtsanak az EKIF intézményeibe járó diákoknak, az ott dolgozó pedagógusoknak és a gyermekek szüleinek. A konferenciát, melyen Marton Zsolt váci megyéspüspök is részt vett, számos neves előadó, többek között Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő és Hal Melinda klinikai szakpszichológus gazdagította előadásával. A program kerekasztal beszélgetéssel és egy 10+1 pontból álló, a gyermekek okoseszköz-használatáról szóló kiáltvány megfogalmazásával zárult.

Mintegy 80 fő vett részt a PüspökVác Látogató-és Rendezvényközpontban október 4-én megrendezett gyermekjogi konferencián, mellyel egy időben 300 diák, tanár, pap és fiatal animátor részvételével nagyszabású akadályverseny zajlott a Váci Reménység Sportcentrumban. A Váci Egyházmegyei EKIF és a Gyermekjogokért Egyesület közös szervezésében létrejött konferencia egy négy lépésből álló, az EKIF vezetősége által kidolgozott projekt második eleme volt. Ma már rengeteg kutatás mutat rá az okoseszközök használatának káros hatásaira, és az intézményfenntartó érzékelte a helyzet komolyságát, illetve a cselekvés szükségességét. Változást akkor lehet elérni, ha diákok, pedagógusok, szülők és intézményvezetők együtt alakítanak ki egy olyan új kultúrát, melyben megszűnik a digitális világ, a közösségi platformok, a videójátékok és a káros tartalmak uralma a gyermekek felett. A tanév kezdetén az intézményvezetőket, iskolaigazgatókat, októberben pedig a diákokat, pedagógusokat és a szülőket szólították meg az ügy érdekében.

A rendezvényt dr. Puskás Balázs, a Váci Egyházmegyei EKIF főigazgatója nyitotta meg, majd Marton Zsolt püspök egy személyes élményét megosztva köszöntötte az érdeklődőket, akik elsőként dr. Benyusz Márta, a Gyermekjogokért Egyesület elnökének előadását hallhatták. A szakértő a gyermekjogokról, és azok digitális térben való biztosításának fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy olyan gyermekjog nem létezik, amely az egyénnek az internethez vagy az okoseszközhöz való jogot garantálná, ahhoz viszont joga van a gyermeknek, hogy minden esetben a legjobb érdekét figyelembe vegyék, hogy a szülei segítsék képességei kibontakoztatásában, továbbá joga van a mentális jólléthez, a fejlődéshez és a teljes élethez. „A digitális világban is biztosítanunk kell az egészséges gyermekkort, és észre kell vennünk, ha valami nem tesz jót a gyermekeknek, veszélyezteti a családi életüket, az erőszaktól való védelmüket, a szabadidőhöz, játékhoz, a fejlődéshez való jogukat. Gyermekeink számára a digitális világban töltött idő helyett biztosítanunk kell egy olyan teret, ahol foglalkozunk, beszélgetünk, játszunk velük, de ehhez le kell tennünk a saját telefonunkat.”

Felrázó erejű volt Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő előadása, aki a digitális tér veszélyeire hívta fel a figyelmet, így például arra, hogy 10 éves kor felett a mobilhasználó gyermekek 80 százaléka találkozik pornográf tartalmakkal. További veszély a túl sok képernyőhasználat, melynek következtében az agy prefrontális kérge elvékonyodik, pedig ez lenne felelős az indulatszabályozásért, a figyelemért, a koncentrációért, a tervezésért és a problémamegoldó gondolkodásért. Az előadó hangsúlyozta: nem az a legnagyobb baj, hogy mit csinál a gyermek az okostelefonján, hanem hogy a telefonozás – ami friss kutatások szerint tinédzserek körében átlagosan napi 8 és fél órát jelent – elveszi az időt olyan egyéb tevékenységektől, amelyek az idegrendszeri fejlődést és a jóllétet szolgálnák (ilyen tevékenységek például a családdal töltött idő, sport, zenetanulás, írás, olvasás, művészetek, természetben levés, megfelelő mennyiségű alvás). A szakértő azt tartja helyesnek, ha egy gyermek leghamarabb 14 éves korában kap okostelefont, és csak 16 éves korában kezdi el használni a közösségi médiát.

A mesterséges intelligencia (AI) és az ember közötti különbségeket vázolta fel dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) rektora, aki úgy gondolja, nem kell félnünk az AI-tól, és nincs szükség arra sem, hogy a diákokat a mesterséges intelligenciával versenyeztessük, hiszen ez a technológia kognitív szempontból okosabb, mint mi, emberek. Ehelyett sokkal inkább arra kéne helyezni a hangsúlyt az oktatásban, hogy azokat a készségeket fejlesszék a tanárok a diákokban, amelyek az embert emberré teszik. „A mesterséges intelligencia felszabadít az intellektuális terror alól, és így végre a pedagógusok arra figyelhetnek, hogy boldog, életképes embereket neveljenek a diákokból” – zárta előadását a rektor.

Hal Melinda klinikai szakpszichológus a modern kori függőségek és a fiatalok napjainkban tapasztalható identitásválságának kapcsolatát fejtette ki előadásában. „Az elmúlt 10-15 évben a fiatalok identitásának belső magját óriási károk érték. Rengeteg szakember ért egyet abban, hogy a személyiség hierarchikusan fejlődik, azaz, ha az alap hiányzik, akkor a későbbi tapasztalatoknak nincs mire ráépülnie. Korunkban a torpedók egészen a belső identitásrészekig hatolnak és egyre alattomosabban fúrják be magukat, így a belső identitásmag szétesik.” A pszichológus előadásában segítséget nyújtott a szülőknek és a pedagógusoknak abban, hogyan tudják a gyermekek identitását stabilizálni, így pedig nagyban csökkenti az esélyt arra, hogy függőkké váljanak. „Semmi másra nincs szüksége egy gyermeknek a biológiai szükségleteken kívül, mint a kötődő nevelésre, ami sajnos már ott sérül, hogy sok gyermek jóval inkább kötődik az okoseszközéhez, mint szülőjéhez vagy tanárához – így viszont nem lesz számára referenciapont. Ennek eredménye, hogy az elmúlt tíz évben megkétszereződött a pszichiátriai diagnózisok száma a 18 év alattiaknál.” A szakember elmondta; mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy stabil, értékekben gazdag és az értékekkel tisztában lévő gyermekeket és nemzedéket neveljünk fel. A függőségek tekintetében azért is fontos kérdés ez, mert a függőség döntés; az egyén dönt az egészsége és a szórakozása között. Ha azonban az értékek nem stabilak vagy egy adott személy nincs tisztában azokkal, nem fog tudni jó döntést hozni, így pedig könnyen rabjává válhat az internet-, a képernyő- és a pornográf tartalmak iránti függőségnek. „A frontális lebeny, amely többek között a döntésekért felel, 22-25 éves kor között fejlődik ki teljesen, így kijelenthetjük, hogy egy tinédzserkorú fiatal nem elég érett ahhoz, hogy döntést tudjon hozni arról, mi a jó és mi a rossz inger. Vissza kell vennünk a kontrollt, és igyekezni a fiatalok identitását – ideértve a kulturális, nemzeti, nemi és spirituális identitást is – stabilizálni.”

„A kultúraváltásban egyedül, az árral szemben úszva lehetetlen képviselni az értékeket” – ezzel kezdte meg előadását dr. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója, aki fontosnak tartja, hogy a társadalom minden területén szövetségeseket találjunk, akik elköteleződnek a jó ügy mellett. Az intézet reprezentatív kutatása alapján, melynek során azt térképezték fel, hogy a hazai felnőtt lakosság mit gondol a gyermekek telefonhasználatáról és annak korlátozásáról, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar felnőtt társadalom valós veszélyként érzékeli a túlzott képernyőhasználatot, szigorítana a közösségi médiaplatformok regisztrációs alsó korhatárán, és 85 százalékuk egyetért azzal, hogy az iskolában ne lehessen mobiltelefont használni, csak oktatási céllal. „A jogi szabályozás szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy a komoly károkat meg tudjuk előzni” – hangsúlyozta. Épp ezért várják a Váci Egyházmegyei EKIF intézményeihez tartozó osztályok jelentkezését a Helló, teló! kihívásra, melynek lényege, hogy 2025 nagyböjtjén digitális detoxban vennének részt a kampányra jelentkezett osztályok. 40 napon keresztül a diákok csak a legszükségesebb dolgokra, naponta maximum egy órát használhatnák az okoseszközeiket. A Szent István Intézet kutatói bemeneti és kimeneti mérést végeznek majd a diákokkal, melyben többek között az alvásminőségükre és a szociális jólétükre is rákérdeznek. „Meglátjuk, mi lesz a kutatás eredménye, de reméljük, hogy a mérésekből használható adatokat és motivációt kapnak azok, akik érveket szeretnének hallani az online térben való létezésünk korlátok közé szorítása kapcsán” – mondta dr. Máthé Zsuzsa. „Szeretnénk, hogy a fiataloknak legyen egy saját, hiteles élményük arról, milyen okoseszközök nélkül élni a mindennapokat, és tapasztalataikról szüleiknek, kortársaiknak be is számolnának.”

Délután az előadásokon hallottakat kiscsoportokban dolgozták fel a konferencia résztvevői; diákok, szülők és pedagógusok külön-külön rendeződve, kérdések mentén gondolkodtak el az okoseszközök használatának megfelelő szabályozásáról, a megbeszélteket pedig kerekasztal beszélgetésben osztották meg, ahol mindegyik csoport képviselője, valamint Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Általános Iskola igazgatója is elmondta gondolatait. Dr. Puskás Balázs főigazgató megosztotta, hogy a Váci Egyházmegyei EKIF vezetőségével jelenleg már azon gondolkoznak, hogy a 2025/26-os tanévben hogyan tudnák tovább szélesíteni tevékenységüket, és egyházmegye-szerte elérni intézményeikben azt, ami a Búzaszem Iskolában már megvalósult; azaz, hogy az iskola és a szülők összefogásának eredményeként a gyerekek sem az iskolai időben, sem otthon nem használnak személyes képernyőt, csak a legszükségesebb mértékben, így elkerülik a függőség kialakulását.

A konferencia előadói és résztvevői a nap végén a gyermekek védelmének érdekében, az őket támogató szülők, pedagógusok, valamint intézmények és szervezetek segítésének szándékával egy 10+1 pontból álló manifesztumot fogalmaztak meg. Manifesztum_gyermekjogi_konferencia. (Váci Egyházmegye) ♦