„Felelősséget kell vállalni a késések miatt” – A Magyar Vasút 2024 konferencián jártunk

A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület hagyományos éves szakmai konferenciáját október 3-án rendezték meg az impozáns Anantara New York Palace Budapest Hotelben, amelyre a Váci Napló is meghívást kapott. Idén is a magyar vasúti személyszállítás és árufuvarozás helyzete szerepelt terítéken – előbb tekintetében Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport új vezérigazgatója komoly felelősségi ígéretet tett a késések miatt, továbbá beszélt a járművek „talpra állításáról”. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes arról ejtett szót, hogy első lépésként közel félezer kilométer pályaszakasz megújul, 119 kilométeren megszűnnek a lassújelek és korszerű forgalomirányítási rendszert vezetnek be, de a járműhiány is enyhül.

Alaposan borzolta az utasok idegeit a MÁV-Start Zrt. ezen a nyáron. A vállalat járatai augusztusban késtek az idei évben a legtöbbet, s ekkor sok járat ki is maradt. Szűkebb „hazánkban”, a váci vonalon alapvetően nem volt gond a menetrendszerűséggel, azonban sajnos a nyári menetrendben minden nap Szobtól Vácon át Fonyódig és délután vissza közlekedő KISS motorvonatból kiállított Jégmadár Expressz is általában jelentős késéssel közlekedett. Somogyi Zoltán, a konferencia moderátora Hegyi Zsolttal, a MÁV-csoport vezérigazgatójával beszélgetve sok tényezőre rá is kérdezett; kezdésként feltette a kérdést: mi a helyzet a menetrendszerűséggel? Hegyi elismerte, hogy a menetrendszerűség egyre nagyobb problémát jelent, s világossá tette, hogy a cég a felelősségvállalás kérdésében nagyon komoly változásra készül, amelyet hamarosan bejelentenek; olyan ígéretet kell tenni az utasok felé, amit be tudnak tartani, viszont ha ez nem sikerül, először is bocsánatot kell kérni, majd felelősséget is kell vállalni a mulasztásokért, mivel a késés egy nem teljesített ígéret.

„A legjobb menetrendszerűsége az elővárosban a lajosmizsei vonalnak van” – tette hozzá keserédesen, mivel az említett 142-es vonalon a legalacsonyabb a főváros körzetében az átlagsebesség. Bár az elővárosi vonalak esetében a késési statisztikák fokozatosan javulnak, a helyzet továbbra sem kielégítő, ugyanis szeptemberben csak a vonatok 75 százaléka érkezett meg időben.

„Miért állnak a Desiro motorvonatok Istvántelken?” – tette fel a folytatásban a kérdést Somogyi Zoltán, amelyre Hegyi azt válaszolta, hogy a nulladik pontnak annak kell lennie, hogy a saját tulajdonú, jelenleg üzemképtelen járműveket „talpra kell állítani” és újra üzembe kell helyezni! Emellett új járműveket is kell majd vásárolni, azonban mivel ez időigényes, rövidebb távon használt járműveket kell beszerezni, s a járműbeszerzések mellett a meglévő járműpark következetes karbantartásával kell biztosítani a szolgáltatások működését.

„Általánosságban komplex fejlesztések várhatóak a vonalszakaszokon, amelyek javítani fogják a menetrendszerűséget, és növelik az utasok elégedettségét” – így válaszolt Somogyi egy másik kérdésére a vezérigazgató, konkretizálva, hogy a beszerzések mellett a MÁV másik jelentős célja a pálya-infrastruktúra felújítása. A pályafelújításokat illetően konkrétum gyanánt csak azt említette, hogy az Európai Beruházási Bank által finanszírozott 2 milliárd eurós projekt részeként 119 kilométeren hajtanak végre a lassú jelzéseket felszámoló fejlesztéseket.

2023-ban 114 milliárd forint jegybevétel érkezett az utasoktól, ez Hegyi szerint idén is hasonló összeg lesz. A vezérigazgató végül a MÁV-VOLÁN integrációról szólva kifejtette, hogy a két közlekedési mód kiegészíti egymást, ezért fontos az egységessé válás, és reményét fejezte ki, hogy az integráció pozitív hozadéka lehet, hogy a Volánbusz lényegesen jobb állapota „magával húzza” a vasutat is.

A konferencia elején Csepreghy Nándorra is komoly figyelem szegeződött, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese pedig a vasutat övező felfokozott közpolitikai érdeklődésre hívta fel a figyelmet. A miniszterhelyettes rávilágított, hogy az ország autópálya-hálózata az elmúlt 15 éves fejlesztését követően már nyugat-európai fejlettségű, így a vasúttal szemben egy kifejezetten aszimmetrikus helyzet alakult ki. Kiemelte, hogy a vasút fejlesztésére megvan a politikai akarat jelenleg, ugyanakkor az uniós források elmaradása miatt a nemzeti mobilitási szektor finanszírozási mixe nem ideális.

Hangsúlyozta, hogy az ÉKM vasúti fejlesztési stratégiáját a kormány első olvasatra megtárgyalta, jelenleg saját és alternatív forrásokat igyekeznek beazonosítani: utalt az Európai Beruházási Bankhoz közelmúltban benyújtott egymilliárd eurós hitelkérelemre, amelyhez további egymilliárd euró hazai forrás áll már most is rendelkezésre. Ez része lesz a teljes, 10 milliárd eurós, átfogó fejlesztésnek, amelynek első szakaszában közel félezer kilométer pályaszakasz megújul, 119 kilométeren megszűnnek a lassújelek és korszerű forgalomirányítási rendszert vezetnek be, de a járműhiányt is enyhíteni fogja. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy a miniszter régi cégstruktúrába új forrást nem kíván fektetni, utalva erre a MÁV-VOLÁN-csoport tervezett átszervezésére, ahol (a jelenlegi anyacég-leánycég viszony helyett) egymás mellé rendelt MÁV pályavasúti és a Volánnal, illetve HÉV-vel integrált, ugyanakkor az önálló márkaneveket megtartó személyszállítási társaságot hoznának létre MÁV Személyszállítási Zrt. néven. Ezek a változások tervezetten januártól lépnek életbe.

Dr. Mosóczi László, a HUNGRAIL elnökeként, ugyanakkor a MÁV-START és a Volánbusz vezérigazgatójaként is beszámolt a szektor előtt álló teendőkről, kihívásokról. Mint elmondta, a HUNGRAIL tagvállalatai évi 50 millió tonna árut, és több mint 200 millió utast szállítanak, így sikerük az ország teljes versenyképességére hatással van. Mosóczi László világosan megfogalmazta a célt: modern, gyors és biztonságos vasúti közlekedést kell biztosítani. Kitért arra, hogy az egyesület koordinálásában folytatódik a V0-projekt, és bízik az egyes kocsi támogatás folytatásában is. A HUNGRAIL elnöke kiemelte, hogy 2025 tavaszán vasúti árufuvarozási javaslatcsomagot terjesztenek a kormány elé.

Az anyavállalat, a MÁV Zrt. is komoly bejelentést tett a konferencián: Urvald Krisztián, a vasúttársaság pályavasúti szolgáltatási igazgatója hangsúlyozta, hogy aggasztó az a negatív tendencia, ami az elmúlt három évben elindult, és az árufuvarozás bruttótonna-kilométer teljesítménye 10%-al csökkent. A tendencia megfordítása érdekében ezért egy javaslatot dolgozott ki a MÁV, amely szerint a vasútvállalatoknak a díjszámítás alapjául szolgáló terv feletti teljesítményért a jövőben nem számítanának fel hálózat-hozzáférési díjat, ezzel is ösztönözve a vasútvállalatokat, hogy további teljesítményeket hozzanak a vasútra. Urvald Krisztián hozzátette: ha komolyan vesszük a közlekedéspolitikai ambíciókat az áruk vasútra terelése kapcsán, akkor a magyar hálózaton a kapacitásigények akár meg is négyszereződhetnek, ezért ezen intézkedések is a vasútvállalatokkal közös gondolkodás legelejét képezhetik csupán. (Váci Napló/HUNGRAIL) ♦