Ismeri ezeket az internetes csalásokat? Jó, ha vigyáz velük!

Számos internetes csalás létezik, és a kiberbűnözők az aktuális eseményekre gyorsan reagálva ismerik fel azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül kihasználhatják az internetezőket. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a módszerekkel, amelyekkel adataink megszerzésére törekszenek. Általában a személyes, különösen a banki adatok a legvonzóbbak számukra, de ha kellő óvatossággal járunk el, akkor megőrizhetjük információink biztonságát az online világban is – írja a FrontEndART közleményében.

Sajnálatos módon egyre gyakoribbak azok a hamis weboldalak és e-mailes vagy telefonos csalások, amelyeknek csupán a megtévesztés a célja, hanem az, hogy vonzó, ám valótlan ajánlatok révén anyagi kárt okoznak az internetezőknek.

Árulkodó jelek a weboldalon

A szofvertechnológiák fejlődésével egyre több az olyan weboldal, amely valósnak tűnik, de a gyakorlatban nem létező termékeket kínálnak, netán álhíreket terjesztenek. A szoftvertesztelés szerepe az internetes csalások elleni védekezésben különösen fontos, hiszen a biztonsági tesztek segítenek kiszűrni azokat a sérülékenységeket, amelyeket a kiberbűnözők kihasználhatnak. Például egy weboldal vagy alkalmazás biztonsági ellenőrzése során a tesztelők olyan hibákat azonosíthatnak, amelyek lehetővé tennék az illetéktelen hozzáférést a felhasználói adatokhoz. Azonban nem kell tesztelőnek lenni ahhoz, hogy mi magunk is kiszűrjük az árulkodó jeleket!

Már maga a weboldal domain címe – amit a böngésző címsorában látunk –, árulkodó lehet. A legtöbb megbízható oldal URL címe „https” -sel kezdődik, ahol az „s” a „secure”, azaz biztonságos kifejezésre utal. A böngésző címsorában látható lakat ikon jelenléte is azt mutatja, hogy a kapcsolat a felhasználó és a weboldal között veszélytelen.

Gyakori hibát követnek el a kiberbűnözők azzal, hogy a csali – tehát megtévesztésre szolgáló – oldalak esetén nem használnak impresszumot, adatvédelmi tájékoztatót vagy Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) sem. Ezen dokumentumok mindegyikével a magyar jogszabályok alapján az összes online kereskedőnek rendelkeznie kell. Ha mindezek eltérnek egy webshop oldal esetén, valószínűleg az adott oldal nem létező webáruház.

Álhír vagy sem?

Egy másik gyakori online csalási forma az álhíreket közlő portálok használata. Ezek a weboldalak gyakran szenzációhajhász címekkel és a valóságtól elrugaszkodott állításokkal próbálják meg odacsalogatni a látogatókat, hogy növeljék a kattintások számát. Sokszor a felhasználók nem kapnak választ a felvetődő kérdéseikre, mivel a tartalom csak az oldal lájkolása vagy megosztása után válik hozzáférhetővé. Ezen felül az ilyen weboldalak gyakran helyesírási hibák sorozatát is tartalmazzák, ami további jelzés lehet az átverésre.

Az álhíreket terjesztő weboldalak elsődleges célja, hogy minél több látogatót vonzzanak, mivel az oldalak jelentős mennyiségű bannerhirdetést jelenítenek meg. Azok a látogatók, akik ezekre az oldalakra érkeznek, valószínűleg kattintanak a hirdetésekre, amivel jelentős bevételt generálhatnak az oldalak üzemeltetői számára. Emellett a webshopok és az e-mailen keresztüli csalások is hasonló célokat szolgálhatnak, mint a pénzszerzés és az adathalászat.

Gyanús e-mailek

Valószínűleg sokan közülünk már találkoztak olyan e-mailekkel, amelyek úgy tűnnek, mintha egy banktól vagy más hazai szolgáltatónktól érkeznének. Ezekben az e-mailekben a csalók gyakran arra kérik az ügyfeleket, hogy erősítsék meg személyes adataikat, vagy adják meg a bankkártya adataikat. Fontos tudni, hogy a hiteles szolgáltatók soha nem kérnek olyan információkat, mint a bankkártya számát, a lejárati dátumát, a kártyabirtokos nevét, a biztonsági kódot a kártya hátulján, és általában nincs szükség személyes adatok megerősítésére sem.

Ha véletlenül olyan weboldalra kerülünk vagy olyan megkeresést kapunk – akár e-mailben, akár telefonon –, amely hasonlít a fent említettekhez, mindig legyünk körültekintőek és győződjünk meg róla, hogy valóban megbízható forrással állunk-e szemben! (Forrás: FrontEndART) ♦