Megrázó középkori temetkezési szokásra utaló gyermeksírt is találtak a Szűz Mária templom feltárása során
Visegrád történetének legnagyobb régészeti feltárása eddig is számtalan érdekességgel szolgált. Ezúttal a visegrádi királyi palota szomszédságában található egykori ferences templom területén került elő több tucat csontváz. A sírok egy része valószínűleg a szerzetesekhez, másik része pedig polgári lakossághoz kötődik. A régészek a koporsóban vagy halotti lepelben végső nyugalomra helyezett személyek maradványait főleg 15. század első fele és a 16. század közepe közé teszik.
A templomhajóban, közel a szentélyhez egy nagyon különös sírcsoport is napvilágot látott. Egy felnőtt nyughelyének tekinthető gödör feltárásakor teljesen váratlanul egy koporsó nélkül, halotti lepelben eltemetett gyermek maradványai kerültek elő. A jobb combcsont alatt közvetlenül egy nagyobb méretű tárgy körvonalai bontakoztak ki. A kiemelést követően a restauráláskor kiderült, hogy a tárgy egy igen jó állapotú vas lakat, amely formája alapján a 16. században volt használatban. A koponya mellett, a száj közvetlen közelében egy öklömnyi kődarabot is találtak.
A sír további mélyítésekor a gödör alján egy szintén koporsó nélkül eltemetett felnőtt csontváza bukkant elő. Már feltárása során szembetűnő volt, hogy a csontozaton több helyen súlyos, degeneratív elváltozások figyelhetők meg, amelyek nyilvánvalóan komolyan korlátozták az illetőt mozgásában és valószínűleg egyéb fizikai tevékenységeiben is. A váz jobb lábfejénél szintén egy lakat feküdt.
A lakatok előkerülése ma már különösnek tűnő babonás szokásokra utalnak. Ha lakatot helyeztek el a sír mellé, a középkorban elterjedt tévhit szerint a halottak sírban tartását, a túlvilágról való visszatérésének megakadályozását szolgálta, szélesebb értelemben pedig a korabeli vámpírhiedelmekhez köthetőek. A túlvilágról visszatérő, élőket zaklató, azok vérét szívó kísértetek Magyarországon nora néven ismertek. A hiedelem szerint a nora egy vámpírhoz hasonlatos lény, amely a kereszteletlenül elhunyt gyermekből lesz, éjjelente az alvók melléből tejet és vért szív, így áldozatai elsorvadnak.
A Visegrádon feltárt leletek esetében a két, egyazon sírgödörbe egymás fölé, lakattal eltemetett gyermek és felnőtt csontváz között több összefüggés feltételezhető. Elképzelhető, hogy rokoni kapcsolatban álltak és az is, hogy mindkét személytől testi vagy mentális betegségük miatt tartottak, ezért igyekeztek őket a sírhoz rögzíteni, hogy megakadályozzák a visszatérésüket. A fentebb említett vámpírhiedelmet a lakatokon kívül alátámaszthatja a gyermek szájánál megfigyelt kődarab is, amelynél nem zárható ki teljesen, hogy eredetileg a szájába helyezték.
A leletekkel kapcsolatban további kérdések is felmerülnek a régészek szerint, melyekre a terület teljes feltárása és az elvégzett tudományos vizsgálatok alapján kaphatnak választ.
A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként zajló régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum két intézménye, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik el. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vizibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítják. (Visegrád Reneszánsza Facebook)