Mutasd a műhelyed: Lukács Andrea

Lukács Andrea Verőcén él, régóta érdekli a képzőművészet, ahogy arról önmaga is vall, gyermekkori álma volt az, hogy festőművész legyen. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez megvalósult, hiszen túl van számos egyéni és csoportos kiállításon, sokan ismerik. Sőt, nemcsak, hogy ismerik, tanítja is a rajzolást, festészetet, évek óta foglalkozik gyerek- és felnőtt csoportokkal.

Arról, hogy honnan indult ő maga így vall: „Életem során már többször visszatértem a rajzoláshoz. Nyomdász az alapszakmám, nyomdán belül nyomdai retusőr voltam. A lányom születése után a budapesti Varga Stúdiónak, rajzfilmstúdiónak dolgoztam évekig. Szerettem a rajzfilm rajzolást, de nem volt elég kreatív számomra. Utolsó munkáim egyike a Mr. Bean rajzfilm volt, amikor a fiam születését vártam.” A műtermében, amely a Lélekportré Galéria nevet viseli látogattam meg, ahol többek közt erről a rajzfilmes munkáról is beszélgettünk.

2014-ben elérkezettnek látta az időt és elkezdett tudatosan tanulni mindent, ami a rajzoláshoz, festéshez szükséges. Az álma valóság lett, most megrendelésre portrékat fest, rajzol. A környezet, ahol felnőtt nagy hatással volt rá, és festményeit is átjárja a természet szeretete. Kedvel természetes színeket használni a portrékon is. Lukács Andra úgy érzi, végre hazaérkezett, a megálmodott világba, létezésbe. Megtalálta azt, ami igazán örömet, alkotó örömet, létrehozó örömet, valamit hátra hagyok magam után örömet, nem hiába vagyok a földön örömet, ahogy fogalmaz. Ez ő.  Ember, aki megtalálta önmagát. Neki ez több, mint portréfestés és portrérajzolás. Akkor boldog, ha ránéznek a munkájára, és viszontlátja az emberek szemében azt a szeretetet és jó érzést, amit ő is érzett alkotás közben. Derűt, nyugalmat, és örömet szeretne varázsolni az otthonokba a képein keresztül.

2019 márciusában elkezdett tanítani. Megalakult a Rajzklub Lukács Andival. Úgy vélekedik, hogy a tanítás folyamatos feltöltődés a tanulóinak és neki is. A kreativitás már gyerekkorában megjelent, rajzolás, gyurmázás, már a családban, iskolában is ő volt az, akit megkértek, hogy rajzoljon le valamit. Adódik ilyenkor a kérdés, hogy a családban ki foglalkozott ilyesmivel? Nagyapa, apa és anyai részről is adott volt a kreativitás. A nagyapa festett is, sőt Gorka Gézával, a Munkácsy- és Kossuth-díjas magyar keramikussal, érdemes művésszel is együtt dolgozott.

Visszatérve a korábban említett rajzfilmes évekhez: nyolc évet egy rajzfilmstúdióban dolgozott.

Sokan emlékszünk a Mr. Bean című rajzfilmre, ezzel kapcsolatban is sok tapasztalatra tett szert. Itt egy kis kitérőt teszek: Richard Curtis tollából született Mr. Bean figurát Rowan Atkinson színész alakította a filmben. Később a filmből animációs változat is született, ebben dolgozott Andrea. A rajzfilm főhőse, Mr. Bean egy az egyben Atkinson hasonmása. Testalkatát, mozgását a grafikusok Atkinsonról mintázták. Mr. Bean hangját szintén Atkinsontól kölcsönözte.

Miként működik egy rajzfilm elkészítése? Andrea beavatott a részletekbe. Elmondta, hogy van nyilván egy rendező, aki az egészet a kezében tartja. Hogy milyen lesz a figura? Andrea kapott egy terjedelmes leírást, ami a főhős karakteréről szól. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy ő Mr. Bean legyen, nem mindegy, hogy például hogyan emeli a figura a kezét, milyen grimaszokat vág. Ő tehát figurákat rajzolt, amit hivatalosan fázisrajzolónak hívnak a szakmában. Még pontosabban: 1 rajzfilmmásodpercben tizenkét képkocka van, vagy, ha ennél is finomabb mozdulatot szeretnénk, akkor 24. Ez egy kissé monoton, bár érdekes munka volt Andrea számára. Egy valami hiányzott ebből számára, a kreativitás. Jelenleg ezt a Lélekportré Galéria és a rajzklub működtetése kapcsán abszolút ki tudja használni, meg tudja élni.

A tanítási rész kezdetben a Verőcei Művelődési Házban történt, aztán 2020-tól a Maros utcában, édesanyja házában zajlik, de ez a saját festőműterme is Lukács Andreának. Mikor először beléptem, érezni lehetett valami különös békét, biztonságot, nyugodt környezetet.

Maga a festészet sokkal többet ad Andreának, mint azt valaha is gondolta volna. Festés közben megszűnik körülötte az idő, teljesen kikapcsolódik. A galéria falain láthatunk portrékat, tájképeket, csendéleteket. Nincs kedvence a témák között, bármivel szívesen foglalkozik. Hogy milyen különbségek vannak ezek elkészítése kapcsán? Andrea számára a portré a legbonyolultabb. Egyébként foglalkozik külön portrékészítéssel megrendelésekre, de menyasszonyfestéssel is, aminek fontos része a ruha, például a csipke részletgazdag ábrázolása a vásznon. Fontos ezzel kapcsolatban, hogy a menyasszony pillanata, a nagy nap, amikor felveszi a díszes ruhát, az nagyon különleges. Amikor ő a lényeg, a „királylány”, amire kislánykora óta vágyott.

Akril, olaj, akvarell, grafit. amiket Lukács Andrea használ, mindegyikkel szeret dolgozni. Érdekes még, hogy autodidakta módon sajátította el a festészethez szükséges tudást, járt persze festőtáborokba, ahol profiktól tanulhatott, de később saját lábra állt. Azóta sok mindennek utánajárt, utána olvasott, így alakult ki a saját stílusa. Egyébként a nyomdaiparban eltöltött évek tapasztalataiból is sokat fel tud használni, a tanítási folyamatok során. Ilyen például a színek keveredése: miként működnek a színek. Amikor pedig már teljesen magabiztossá vált, elkezdték keresni az ismerősei, hogy tanítsa őket. Például az első foglalkozáson épp a színkeverés alapjait sajátítják el a tanulók, az alapszíneket, az úgynevezett komplementer színeket, a színkeverést. Fontos persze az alapoknál a rajzolás megfelelő elsajátítása is. Az első tehát az alapok megtanulása rajzolásban és színtanban. A tanulók leggyakrabban egy almával kezdenek. Ahhoz, hogy egy alma szép legyen egy rajzon, fontosak a színek. Például a pirosnak a komplementer színe a zöld. Tehát akármilyen pirosat is festünk, abban valamilyen arányban zöld színt is alkalmaznak az élethű hatás kedvéért. Több korosztállyal foglalkozik, van gyerek- és felnőttcsoport. Büszke arra, hogy néhány tanítványának már több önálló kiállítása is volt.

Táborokat is szervez. Nagyon szereti a Szelidi-tavat (5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb tava.), ez egy amolyan nyugis, elvonulós hely. Ideális a felnőtt festőtáborozáshoz. Reggeltől estig festenek és ami fontos, minden reggel meditációval kezd a csapat. Persze ilyenkor a kikapcsolódásra, pihenésre is jut idő. ♦