Hódok és fák: együttélés a természet és a város határán

Az eurázsiai hód rendkívül fontos szerepet játszik a vizes élőhelyek kialakításában és fenntartásában. Ezek az állatok képesek olyan természetes élőhelyeket létrehozni, amelyek kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás okozta aszályok és elsivatagosodás elleni küzdelemben. Magyarországon, ahol az elsivatagosodás egyre nagyobb problémát jelent, a hódok jelenléte egyes területeken kifejezetten hasznos lehet.

Vác városában azonban nem minden terület alkalmas arra, hogy a hódok tevékenykedjenek. A Duna-part, a Liget és a Ligeti-tó, valamint a Gombás-patak partja nem ideális helyszínek a hódgátak számára, mivel ezek a területek nemcsak a városlakók rekreációs céljait szolgálják, hanem az árvízi védekezésben is fontos szerepük van. A hódok gyakran választják ki a patak menti évtizedes fákat gátjaikhoz, ami bár természetes viselkedés, a városlakók számára fájdalmas veszteség.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  A micro:bit eszközök beépítése a digitális kultúra oktatásába

Megoldások és kísérletek a békés együttélésre

A Bagolybükk Környezet- és Természetvédő Egyesület egy pilot-projekt keretében dróthálóval védett meg a Gombás-patak mentén néhány kiemelkedően értékes, idős fát. Ez a módszer több országban bevált, és a cél az, hogy megfigyeljék, hogyan reagálnak a hódok erre az intézkedésre. A dróthálós védelem anyagi szempontból is mérlegelendő: egy hódcsalád befogása több százezer forintba kerülne, míg a dróthálózás szintén költséges, különösen, ha a város további fáit is meg kellene védeni. Az egyesület egyszeri hálózást még meg tudott oldani, de hosszú távon szponzorokra vagy adományokra lenne szükség.

Ideális megoldás lenne, ha sikerülne a hódokat a Duna-part felé terelni, ahol nagyobb tér áll rendelkezésükre. Ugyanakkor ott is szükséges lehet a kiemelkedően értékes fák védelme, ahogy például Gödön is teszik.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Meghosszabbították a vörös kódot: Vácon is kiemelt figyelmet fordítanak a fedél nélküliekre

Miért fontos megvédeni idős fáinkat?

A Gombás-patak mentén álló nyárfák kora becslések szerint 55-65 év közé tehető. Hatalmas törzsük és lenyűgöző méretük nemcsak esztétikai értéket képvisel, hanem ökológiai szempontból is pótolhatatlanok. Egyetlen ilyen fa ökológiai szolgáltatása – például oxigéntermelés, árnyékolás, por megkötése – felér több száz fiatal csemetéével.

A Magyar Faápolók Egyesületének faértékszámító alkalmazása szerint egy 2,85 méteres törzskerületű nyárfa pénzbeli értéke 3-6 millió forint lehet, a legnagyobb, hód által megkezdett fa pedig 4,6 méteres törzskerülettel rendelkezik. Az elmúlt években ugyan több száz fát ültettek el Vácon, de ezek a csemeték még nem képesek helyettesíteni az idős fák ökológiai szolgáltatásait.

Hódszakértő és közös gondolkodás áprilisban

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Emlékezetes döntések és viták: félbemaradt a váci képviselő-testület februári ülése

A Magosfa Alapítvány és a Bagolybükk Egyesület 2025. április 27-én rendezi meg a korábban elmaradt 3. Váci Zöldfesztivált. Az eseményre egy hódszakértőt is meghívtak, aki előadást tart majd az eurázsiai hódokról és az emberekkel való együttélés lehetőségeiről. Az előadást követően közös ötletelés és cselekvés is várható.

A fentieket a Bagolybükk Környezet- és Természetvédő Egyesület tette közzé Facebook-oldalán, ahol a projekt részleteiről, terveikről és a programmal kapcsolatos friss információkról is tájékoztatják az érdeklődőket.

A szervezők mindenkit szeretettel várnak, és kérik, hogy figyeljék a részleteket, amelyek hamarosan elérhetők lesznek. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
legújabb
legrégebbi legnépszerűbb
Inline Feedbacks
View all comments