Ilykó Andrea: Szerelmes rezdülések – Szívek és szavak tánca
Ilykó Andreának – aki a Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – a napokban nyílt kiállítása a Margaréta Kávéházban Szerelmes rezdülések – Szívek és szavak tánca címmel. A mostani a Váci Nemzetiségi Önkormányzatok összefogásával a második nemzetiségi kiállítás, ami jelenleg a ruszin. Nem idegen ez a Margaréta kávéház életében, hiszen az előző évben is a városban élő összes nemzetiségi önkormányzat képviseltette magát egy-egy alkotó műveivel. Ami már csak azért is fontos, mert a kávéház a város egyik legfrekventáltabb utcájában, a Széchenyi utcában van. A hely adottságainak köszönhetően rengetegen láthatják az éppen aktuális kiállításokat.
Az alkotó úgy vall magáról és a művekről, hogy egy különleges Valentin-napi válogatás, amely az érzelmek legmélyebb rétegeit hivatott megragadni. A művek lágy színekkel és finom textúrákkal készültek, a szívek és az absztrakt formák harmonikus játéka pedig egyedülálló, romantikus hangulatot áraszt. Minden festményhez Andrea egy-egy szerelmes verset írt, amelyek a festmények szerves részeként olvadnak össze a kompozícióval. Ezek a sorok a szerelem titokzatos és bensőséges pillanatait idézik meg lehetőséget adva a nézőknek, hogy saját érzéseiket és gondolataikat is belevetítsék a művekbe.
Ilykó Andreáról tudvalévő, hogy Kárpátalja szülötte, a hazai ruszin közösség egyik kiemelkedő alakja, aki széles körű elismertségét nemcsak művészi alkotásaival, hanem kulturális örökségvédő munkájával is kivívta. AZ Ungvári Iparművészeti Főiskolán szerzett képesítést. Munkáiban érzékelhetőek a hagyományok és az új perspektívák egyaránt. Számos csoportos és egyéni kiállítása volt már. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között a Hodinka Antal Nemzeti Kisebbségi díjjal is, melyet a kisebbségi közösségek kulturális és társadalmi életében végzett kiemelkedő munkájáért kapott.
A váci kiállítást Németh Árpád festőművész nyitotta meg. Elmondta, hogy ha kicsit változtatna a címen „Szívek és szavak”, helyett színek és a szavakra, akkor az is megállná a helyét. A képeket, ha az érdeklődő közelről vizsgálja, észrevehet írott részletek, konkrétan négysoros versek. Tehát a szavaknak és a színeknek az együtt, egy felületen való találkozásokról van szó – fejtette ki a nemrég Vác Város Művészeti Díja kitüntetésben részesült festőművész. Hozzátette még, hogy visszafogott színvilág jellemezi a képeket, nem tobzódik a színekben, hanem inkább fegyelmezetten gazdálkodik azokkal. Németh Árpád kifejtette: ha jobban megnézzük a képeket, látszik is, hogy fel-felfénylik az arany, mint szín. Ritkán használjuk napjainkban az aranyszínt, inkább csak dekorációs céllal. Viszont az aranynak komoly története van a művészettörténetben, már a korai festészeti időszakokban is használták. A gótikus festészetben például, amikor szakrális képek készület és ha például egy szent életét ábrázolta a kép, vagy egy ikont, akkor arany hátteret használtak a festők, ikonfestők.
Azért használtak aranyat, mert ha reális tájképet rak egy szent mögé, akkor az úgy fog kinézni, mintha egy hétköznapi ember menne az erdőben, vagy az úton, vagy egy hétköznapi környezetben. Az aranyszín használata emelkedettebb színvonalat hozott a műbe.
Andrea képein is egyfajta emelkedettség látható. A szerelemhez hozzátartozik az emelkedettség – folytatta a festőművész. Aki szerelmes, az tudja, hogy az egy nem hétköznapi, hanem egy rendkívüli állapot. Minden kiállított képhez tartozik egy vers és egy rövid magyarázat a kép témáját, mondanivalóját illetően. A megnyitó hangulatát Makkos Rozi éneke tette még emelkedettebbé.
A kiállítás március 2-ig látható. ♦