Idestova húsz éve megszokhattuk már, hogy havonta új kiállítás nyílik a Lyra Könyvesház Torony Galériájában. Ezek önálló, vagy épp csoportos tárlatok, melyeknek köszönhetően igen változatos stílusú művek kerülnek a kiállítótérbe. Jelenleg egy csoportos kiállítás látható, mely a Tér és forma címet kapta, a műveket Barcsay Jenő emlékezete kötötte össze különböző módon. Hogy ki is volt Barcsay Jenő, ezt Kónya Enikő festőművész megnyitó beszédéből tudhattuk meg.
„Barcsay Jenő festő, grafikus, művészpedagógus, tanár, a huszadik századi magyar művészet messze kimagasló alakja, közvetve és közvetlenül generációk meghatározó mestere. 125 éve Erdélyben született egy erdélyi fejedelemcsalád leszármazottjaként. Zenésznek készült, tanítói és kántori oklevelet szerzett, közben rajzolt, akvarelleket készített és gipszfigurákat másolt. Egy jómódú erdélyi vállalta taníttatása költségeit, neki köszönhetően jött Magyarországra 1919-ben és iratkozott be a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bottka Miklós, Vaszary János és Rudnay Gyula voltak a mesterei.” – kezdte Kónya Enikő.
Részletesen kifejtette, hogy Barcsay Jenő festői szemléletének fontos része a látványban felfedezhető szerkezet, az egyedi jelenségben megjeleníthető általános. Ahogy elődei is felismerték ezt az igazságot. A főiskola elvégzése után 1926-ban állami ösztöndíjjal két évre Párizsba utazott, és egy rövid időt Olaszországban is töltött. Párizsban a kubista Braque mellett Matisse és az impresszionisták – Monet, Pissarro, Cézanne – gyakoroltak rá nagy hatást.
Megtudhattuk még, hogy az intenzív művészeti élmények következményeként Barcsay ekkoriban teljesen felhagyott a komor, sötét, drámai festői stílusával. Az újabb, ragyogó színű, vékonyan felfestett festményein a közvetlen látványból kiindulva, annak szerkezeti felépítését, erővonalait vizsgálta. Elhangzott még, hogy a párizsi és itáliai tapasztalatai után Barcsay teljesen átalakította látásmódját, s ettől kezdve expresszionista stílusban festett. 1929-től fokozatosan fejlődött ki, teljesen egyéni, máséval össze nem téveszthető a stílusa.
Ekkor már a nyarakat Szentendrén töltötte, majd haláláig felváltva itt és a fővárosban élt. A képei eladásából nem tudott megélni, ezért 1931-től a Fővárosi Iparostanonc Iskolában tanított könyvelést, matematikát, géptant és irodalmat, majd 1945-től a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán az anatómia tanáraként tevékenykedett. Kitűnő pedagógus volt, 1954-ben a Művészeti anatómia című könyvéért Kossuth-díjat kapott. A könyvet 15 nyelvre fordították le, és a mai napig meghatározó tankönyve a művészeti képzésnek.
„1949-ben hatalmas mozaikterve vezette be új stílusát. Idős korára eljutott a konstruktívrendszer-szemlélethez, amikor is festményeire – mintegy összefoglalva az élet lényegét – a leegyszerűsített geometriai alakzatok a jellemzők. Kis méretű és monumentális hatású táblaképeket festett, mozaik faliképeket készített. Nevét dicséri többek között a pesti Magyar Színház, a Miskolci Egyetem és a Szentendrei Pest Megyei Könyvtár díszítése. Festészete mellett grafikai munkássága is jelentős volt. Legfőbb műveit Szentendrén, önálló gyűjteményben őrzik, számos képe a Magyar Nemzeti Galériában található, illetve Szentendrén állandó kiállítása látható, melynek 300 darabból álló anyagát – még életében – maga a festő ajándékozta Szentendrének.” – folytatta Kónya Enikő, majd hozzátette:
hatása a kortársakra és a következő nemzedékekre szinte felmérhetetlen. Művészi teljesítményét – a számos szakmai díj mellett – 1954-ben és 1985-ben kétszer is Kossuth-díjjal ismerték el.
Barcsay Jenő nem alapított családot, egész életét a legnagyobb alázattal a művészetnek szentelte. 88 éves korában halt meg. Barcsay gondolatával zárult a megnyitóbeszéd: „A festő ne ismételje azt, amit már megoldott, ne utánozza önmagát, keresse az újat, a számára még ismeretlent.”
A megnyitón Godó Ágnes olvasott fel részleteket a Tisztelet a Mesternek című könyvből, melyből híres írók, művészek gondolatait hallhattuk. A kiállított művek alkotói közt találunk profikat és a szó jó értelmében értendő amatőröket, műkedvelőket is.
Több stílusban és többféle technikával készültek az alkotások, melyek május 15-ig tekinthetőek meg. ♦